Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
1653. jul. 15-ikén a király salvi passus-t 128 5/ 0 adott egy tiroli rendtartománybeli atyának, ki generalis definitor volt és kit a Szent Ferenc rend főkormánya a magyarországi salvatorianusok rendtartományának visitatiojára küldött. 128 6 Itt említjük meg, hogy Keresztéig Ágost, bibornok, szász herceg, primás {ekkor még nem herceg-prímás), esztergomi érsek, 1713-ban ezt irta Rómába a reformált ferencrendiek vice-commissarius-ának: Közeledik a magyarországi salvatorianus rendtartomány canoni visitatiojának és káptalanának ideje. Neki (Keresztély Ágostnak), mint legátus natus-nak (született pápai követnek) és Regni Primas-nák (az ország prímásának) kötelessége ama rendtartomány javáról gondoskodnia. Ajánl tehát egy osztrák ferencest visitatornak. 128 7 1756-ban a magyarországi salvatorianusok rendtartományának főnöke, őre és egy tertiariusa Spanyolországba, Murciába akartak utazni a Szent Ferenc-rend általános káptallanára. Útlevelet (passuales) kértek a királynőtől, mit meg is kaptak. 128 8 III. Károly király uralkodásának idején keserű vita támadt a magyar marianus rendtartomány kebelében a rendi elöljárók választása miatt. 1733-ban a nevezett rendtartomány főnöke a következőket adta elő a cancellárnak: Hat évvel ezelőtt a Szent Ferenc-rend minister generalis-a panaszt tett a pápának, hogy a magyarországi marianus provinciában a tisztségek egyoldalúan vannak elosztva és ennek révén igazságtalanság történik a provincia német nemzetiségű tagjaival. A provinciába nem vesznek föl annyi németet, mint ahányra szükség volna. Mindez nagyon megzavarja a rendtartomány belső békességét. E panasz alapján a pápa egy brévéjével elrendelte, hogy! ezentúl a tisztségeket váltakozva töltsék be, úgy hogy az egyik választáskor német provinciális, magyar custos, két tót, egy magyar, egy német definitor, tót titkár és magyar amanuensis, — a másik választáskor magtyar provinciális, tót custos, 2 német, egy magyar, egy tót definitor, német titkár és tót amanuensis, — a harmadik választáskor pedig tót provinciális, német custos, 2 magyar, egy német, egy tót definitor, magyar titkár és német amanuensis legyen. Guardiánokat is egyenlő számban tegyenek a három nemzetiségből, szintúgy vicariusokat is, kik azonban mindig más ajkúak legyenek, mint guardiánjaik. A novitiatust mindegyik nemzetiség külön végezze. A lectorokat is mindegyik nemzetiségből egyforma számban válasszák, vagy pedig váltakozva. A brtévét 1727 .julius 28-áni hirdették ki, az akkori provinciális-, generalis definitor-, 128 5/ö Útlevelet. Meg kell külömböztetni a salvus coinductustól (szabad menlevél-tői), miit bűnösök és ellenségek kaptak. 1280 Conc. Exp. 1653. 186. jul, 15. 1287 Prim. Levéltár. Arch. Vet. Eccl. fase. 38. n. 426. A primás leveliének fogalmazványa. 128 8 Or. Ref. 1756. 7.
