Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
őr- és két defmitornak nagy ellenmondása és ellenállása közben, a többig szavazattal biró atyát meg sem híván a kihirdetésre. A szokott rend ellen való, erőszakos eljárás volt ez. Ugyanakkor (1727 julius 28.) a pápa egy másik brévéjéneki erejével provinciálist, őrt és defmitorokat úgy neveztek ki, a tartományt a szabad választás jogától megfosztva. Három év múlva, 1730-ban, a commissarius visitator generalis a rendtartománynak majdnem valamennyi tagját különböző behálózásokkal és csalárdsággal, mert kezével eltakarta, amit alá kellett írni, és majd börtönnel, majd mással való ijesz tésekkel! és fenyegetésekkel reávette az említett brève aláírására és azután azt írta Rómába, hogy a brévét készséggel elfogadták és így már megerősödött. Miután a helytartótanács a jelen ügyben vizsgálatot végzett és a vizsgálat a provinciális állításait igazolta, a cancellár a helytartótanácséval egyező, következő véleményt terjesztette a király elé: A pápa brévéjét helytelen értesülés alapján adta ki. Éppen a brève megjelenése előtt volt egyetértés és békesség a provinciában. Eddig is minden nemzetiségből elegendő számmal vettek föl egyéneket a rendtartományba. Hisz maga a brève mondja, hogy 241 német, 146 magyar, 181 tót és horvát marianus van. A tisztségekre is minden nemzetiségből választottak. Nem volt szabad a felségnek, mint az ország feje délimének tudtán kívül az országban már majdnem 5 évszázad óta az igaz hit javára működő rendtartományban olyan nagy újítást fenni, mint amilyet a brève tett, és ilyen nagy zavart és békétlenséget okozni. Ezért nem szabad megengedni, hogy a brévét végrehajtsák, hanem a pápát mindenről föl kell világosítani és rendelkezésének visszavonására, valamint a régi szokás fenntartására kell bírni. Külföldieket ne vegyenek fel a provinciába. Ismét közeleg a visitatio ideje. A kiküldött visitator ellen, mint aki a régi visitatornak, mint provinciálisának, alárendeltje, a szerzeteseknek kifogásuk van. A visitatiót föl kell! függeszteni addig, míg a brève ügyében a pápa nem intézkedik. A jövőben a szerzetes-rendek, visita torai mindig jelentkezzenek a cancellarián és mutassák meg eredetiben utasításukat, hogy látni lehessen, nincs-e benne valami, ami a királynak legfőbb jogaival és az ország jogával elKenkezik. Csak ha a cancellariától engedelmet kaptak, végezhessék el a visitatiót, A király e véleményt a titkos tanácsnak az ő elnöklete alatt tartott, 1733 május 19-iki ülésén, a titkos tanács javaslatára, jóváhagyta. 128 9 Időközben a generális megbízottja kérte a királyt, hogy 1 egy atya, nem avatkozva bele a váltakozó rendszer szerint való választások dolgába és a felség engedelme nélkül rend tartományi káptalant nem tartva, a rendtartományt visitálhassa. Ámde értesült a királynak az imént ismertetett rendelkezéséről, kérését tehát visszavonta. Azt azonban megtette, hogy a tarto128 9 Or. Ref. 1733. 64. ápr. 28. Exm. máj. 19.
