Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Szőllősről, ha másért nem, már Kapisztrán Szent János szentséges hamvaiért, maradványaiért is szólnunk kellene. Fridrich Orbán ezt írja: Mielőtt a török a Szerémséget elfoglalta, az illoki atyák Kapisztrán Szent János testét Illókról Szőllősre hozták. Tudvalevő ugyanis, hogy a Szent, Belgrád bevétele után, 1456-ban, Illokon — Újlakon — halt meg lés testét ott helyezték nyugalomra. Fridrich szerint továbbá a szent testtel már 1521 előtt Szőllősre érkeztek. Ezt az utóbbi adatot helyesbítenünk kell. Kaizer Nándor t. i. a maga szemével olvasta az illoki atyáknak azt a levelét, melyben az 1 5 2 5 - i k i, Szőllősön tartott rendtartományi káptalannak azt írták, hogy Kapisztrán János testével Illókról szerencsésen eljutottak Szegedig. Több okleveles adat, mondja Kaizer, a Szent maradványairól nincs. Eszerint Kapisztrán Szénit János hamvai 1521 előtt semmiesetre sem lehettek már Szőllősön, hanem Szőllősre legfeljebb 1525-ben juthattak. Sőt: egy lépéssel még tovább kell mennünk, azaz a történeti kritikát ki kell terjesztenünk még magára arra a kérdésre is, hogy Kapisztrán Szent János testét valaha egyáltalában Szőllősre hozták-e? Istvánffy Miklós 1622-i'ki történeti művében határozottan írja, hogy a fest Illókról Szőllősre került. Fridrich Istvánffy nézetét a magáévá teszi. Istvánffy Miklós 1622-iki történeti művében határozottan írja, hogy a mikor a ferencrendieket Szőllősről elűzték, a szent testet Perényi Ferenc (nem inkább az öccse: Gábor?) parancsára megcsúfolták és egy mély kútba dobták. Ezóta, mondja Fridrich, sokszor keresték a szent maradványokat Szőllősön, így pl. felkutatásukat a rend généralisa 1698-ban is elrendelte, de mindannyiszor hiába. (I. 55. II. 211. és köv.) Ezzel szemben Kaizer Nándor kéziratából megtudjuk, hogy, van egy, az Istvánffyéval ellenkező vélemény, mely szerint Kapisztrán Szent János testét Illókról, illetően Szegedről egyáltalában nem Szőllősre, hanem Romániába Bisztricába vitték. Mindezek szerint biztos csak annyi, hogy Kapisztrán Szent János testét 1521-ben vagy még ez év előtt Illókról elhozták és hogy 1525-ben Szegeden volt, de hogy Szegedről Szőllősre vitték, nem biztos. Kaizer Nándor azt mondja, hogy a szent testről több okleveles adat, mint a fentemlített 1525-iki levél, nincs. Nos, nekünk van még két okleveles adatunk Kapisztrán Szent János testereklyéjéről! 1628 szept. 14-ikén ugyanis II. Ferdinánd király a portára küldött követének 113 5 a többi között meghagyta a következőket is: Mivel a ferenerendiek a, most a török hatalmában levő Újlak mezővárosban eltemetett Kapisztrán Szent Jánosnak 113 6 maradványait Újlakról el akarják hozni, a követ ez ügyet ajánlja 113 5 ... Oratori ad portám Ottomanicam ablegaito . .. 113 8 ... B. Joaninis Oapistrani in oppido Ujlíak, qui quiidem locus nunc iu Turcarum potestate habetur, tumulati...
