Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
vezett alapítása ellen és azt óhajtotta, hogy Hunyady más, szükségesebb és hasznosabb célokra fordítsa alapítványát, mint a ferencesek eltartására. 87 7 Mindezekkel szemben 1. a marianusok a Lazariana Transactio (Decisio) alapján, mely (1689-ben) valamennyi rendtartomány határáira nézve királyi intézkedésiből jött létre, továbbá mely kiközösítés terhe alatt kötelező és melyet a Rend egyetemes káptalanja, valamint Defmiítoriuina jóváhagyott és (1690ben) I. Lipót király megerősített, kimutatták, hogy a Szent Lászlóról nevezett rendtartomány, a siklósi, a pécsi, a szigetvári és a kanizsai convent en kivül, a Dráván túlra van szorítva és Mesztegnyéhez semmi köze sincs, 2. a helytartótanács kebelében fennálló egyházi alapítványi bizottság (in negotio piarum fundationum ordinata Commissio) a püspök canoni ellenvetéseit megcáfolta, 3. Somogy megye nem ellenezte az alapítást, 4.'a helytartótanács azt mondta, hogy Somogy megyében alig van 20 katholikus plébánia, ellenben a másvallásuaknak 94 helyen van nyilvános istentiszteletük. Mindezek alapján, a helytartótanács véleményének megfelelően, a katholikus vallás érdekében, a cancellária ajánlotta a királynőnek, hogy Hunyady Antalnak a marianusok részére tett alapításához adja meg beleegyezését (consensus-át), úgy azonban, hogy a szerzetesek számát 12-őn felül csak királyi engedelemmel lehessen szaporítani, továbbá a kéregetésnek, melyre a szerzetesek kötelezve vannak, területét a vármegye jelölje ki akképpen, hogy a marianusok más rendtartománybeli conventek területétől távol tartsák m'aguíkat. A királynő 1746 jul. 30-ikán a cancellár véleményére sajátkezűén ráírta: Piacet. 87 8. így jött létre a miarianusoknak mesztegnyei conventje, melyet II. József császár 1788-blan eltörölt. 87 9 1789 febr. 19-ikén kellett az atyáiknak házukból kiköltözködniök. Csak egy maradhatott közülök Mesztegnyén a plébánia kezelése végett. Hiába volt később minden igyekezet, hogy ezt a 87 7 Valahogy ne gondoljuk, hogy az illető püsipök a más stb, célon világi célt értett. Egyszerűen azt akarta, hogy Hunyady világi plébániát alapítson szerzetesház helyett, A püspök Acsády Adám (1725—1744) és ipadányi Biró Mártó» (1744—1762) is lehetett. Mint látni fogjuk, a cancellár állást fogjál t a püspök véleménye ellien és Acsády cancellár is volt ugyan (az utolsó egyházi állású királyi udvari cancellár), ámde csak 1732-ig. Mikor a cancellárián ezt az ügyet tárgyalták, már Batthyány Lajos gróf töltötte Ke a cancellár tisztét, ( Liber Dign. Stiec. — Orsz. Levélt.) 87 8 Orig. Ref. 1746. 75. jul. 7. Exm. jul. 30. — Valamennyi fent említett tényezővéleménye, érvelése — ágy, ahogy "fent leírtuk — a cancellár referádájában olvasható. A referáda a cancellár véleményével (opinio-jával) végződik. Ez opinio után van a „place t". s?» Farkas. 14. — Kaizer. — Nagy Béni : A mar. fer. II. Józs. k. 584.
