Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
conventet felújítsák. A templom világi plébániaegyház, a rendház világi pllébániálak lett. 88 0 Mezőtelegd. (Ld. Telegd.) Mezzo. (Loput.) Dalmácia, ragusai kerület. 1878-ban fennállit a dalmáciai Ragusai R end tar torn ányhan. 8 8 1 Mikháza. Maros-Torda megye, nyárádszeredai járás. Egy, fent, az erdélyi rendtartomájnynak általános történetében idézett, 1625 körüli 88 2 kézirat (emlékirat) a mikiházai rendházat, mint fennállót jelöli meg. Az 1901-i Erd. Stef. Schem. szerint a ferenceseknek Mikházán telket Toldalági Mihály tanácsur, Marosszék főkapitánya 88 3 adott. E telket a ferencrendiek a maguk erejéből megnagyobbították s rajta 1636-ban két bosnyák atya kezdte meg a templom és a convent építését, melyet, mintán a magyar ny'elvben járatlan bosnyák ferencesek csakhamar távoztak, az erdélyi őrség aityái végeztek be. 88 4 A mikházai conventre és tartozékaira nézve a királyi újraadományozás, megerősítés és különös pártfogásba vevés 1742 dec. 3-ikán történt. Az erdélyi rendtartomány atyáinak a conventbe és tartozékaiba való bevezetését és beiktatását a királynő 1743 márc. 8-án rendelte el. A bevezetés és a beiktatás végbement 1743 nov. 2-ikán. 88 5 Volt itt régen híres székely és román iskola, de a ferencrendiek ellenségei megszüntették. 1900-ban a Rend új szabályainak megfelelően Mikházán a rendi ujoncinfézet céljaira nagy átalakítások, építkezések történtek. Az atyák a plébániát is kezelik. 88 6 Mislosevo. (Milesheviensis.) Az 1836- és 1895-iki Bosn. Arg. Schern., mint a török világban elpusztultat említi. Misinec. Kaizer szerint Vas megyében, Petánc mellett. A Kaizer említette Petanc-nak magyar neve: Szécsénykut. Ez Vas megyének muraszombati eső Nagy Béni u. o. 88 1 Szőllősy. 175. 88 2 Ez persze, tekintve a következőket, nagyon tág időmeghatározás, de Pray csak ennyire bírta meigkatároziii az emlékirat idejét. 88 3 Nagy Iván: Tboldalagi T. Mihály, az emlékíró Székely Mózes pártján harcolt. Básta fogságába esett. 1614-beai Bethlen követe a partára. Azután isr ítöbt» diplomáciai küldetése volt. 1620. Marosszék, 1636. Háromszék főkapitánya, tamácsur, országos elnök éts főlovászmester. Unitáriusból lett kathoiikus. Meghalt 1642. Féjérvárt temették el. 884 1901-i Erd. Stef. Schern. 88 5 Gyöngyösi levéltár. Erdélyi faláda. 88 0 Id. Schem. — 1910-i Papi Névt.
