Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek
hosszabb vacantiákat külön felemlítik, mint a protestantizmus elterjedésének okát. A 17. és 18. században fordulat állott be. Föltéve, hogy Magyarországon a katholikusság a valóságban tagadhatatlanul az osztrák uralkodóház politikája követésének hathatós kifejezéseűl, bizonyítékláúl is szolgált (nbl végső eredményben a protestánsok is az osztrák házzal tartottak), kérdés, hogy azok az apostoli buzgóságú férfiak, kik a XVII. és a XVIII. században támadtak, azok a szerzetesek és az ők nievelte világi papok, kik a valóságban tagadhaltatlanul a politikai hatalom támogatásával hajtották végre a magyar ellenreformatiot, nem hódították-e volna meg Magyarországon (minden bizonnyal több nehézséggel, hosszabb idő alatt) a lelkeket a katholikus hit számára újra akkor is, ha itt a poíMtikai hatalom a kátholicizmust nem pártolta, hanem üldözte, ha itt minden politikai érdek a katholicizmus edlen szólt volna? Mi azt hisszük 1, igen, — mert semmi 'sem homályosította el ellőttünk a kereszténység első három századának és az ujabb időkből pl. az angol és a német katholicizmus történetének emlékét. Véleményünk szerint nagyot téved az a történetírás, mely a kátholicizmust tisztán csak! világi politicummá degradálja — igazán tudja, mi a katholicizmus, sohasem fogja azt azért, — mert itt vagy ott véletlenül valamely, valakinek! nem tetsző politikai irányzatüal jutott kapcsolatba, — megvetni, sohasem fog ezért a katholicizmus fellendülésén szomorkodni. A protestantizmus hazánkban való elter jedésének korában szereplő magyar főpapok 1 életére nézve sok nyomtatott adatot gyűjtöttünk, némelyik főpap életét illetően kiadatlan levéltári forrásokat is felkutattunk. Mindezek közttésére itt most nincs terünk. Oláh Miklós halála uJtán 20 évvel, tehát 1590 körül, az esztergomi főegyházmegyében 900 plébánia közül 800 protestáns kézen volt. 39 7 A fent idézett, 1604 végén vagy 1605 elején keilt, a pápa elé szánt jelentésben azt olvassuk, hogy Magyarországon 1, Erdélyben és Szlavóniában — beleszámítva valamennyi püspököt, apátot, prépostot, kanonokot, plébánost, más világi áldozárt, valamint jezsuitát és egyéb szerzetest — összesen nincs több 300 katholikus papnál. 39 8 Vegyük ide e jelentésnek azt a már fent hallott mondatát, hogy az országban egy katholikusra ezer eretnek esik (amit persze nem kell számtani pontossággal venni, hanem csak mint a katholikusok táborának valóban szörnyű megfogyatkozását jellemezni akaró mondást), továbbá azt a közismert tényt, hogy a XVI. század végié felé már csak 7—8 katholikus magyar főúri család volt, s azit keil! mondanunk, hogy mire a XVI. század 1 vége elérkezett, Magyarországon a katholicizmus majdnem egészen kihalt. 39 9 30 7 Kollányi Ferenc: Zsinati bíróság Magyarországon 1561-ben. M. Sión. 1895. 902. 39 8 Károlyi Árpád: Magyar Országgy. Emi. XI. 230. 399 a török bódításban a földesúri bataliom nem érvényesülhetett'. így tehát ott több helyütt maradtak katholikusok. A székelységnek egy része,, ugyamcsak a földesúri
