Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek
Ez volt a végkifejlődés. Lássuk most, időrendben visszafelé menve, az előzményeket. 1560 október 8-án Verancsics Antal, egri püspök, azt írja a királynak* hogy Krisztus nyáját már nagyon nagy mértékben megrontották. 40 0 Ugyancsak 1560-ban Verancsics a kassaiak előtt, kik a protestáns lelkész, Huszár Gál érdekében jöttek hozzá, codálkozását fejezte ki azon, hogy az emberek fel nem szentelt egyénektől merik a szentségeket elfogadni — szerte mindenütt, majdnem az egész országban. 40 1 Nem s okkal! előbb, 1560 január 28-án, ugyancsak Verancsics azt írta Draskovich György, pécsi püspöknek, hogy az egri egyházmegyében (meiy akkor az országnak egy igen nagy részét magában foglalta) a lutheranizmus átkozott foltja majdnem mindenek lelkét megszeplősítette és megfertőzte. 402 Socher Antal, jezsuita atya, Oláh Miklós koráról (az 1560 körüli időről) irván, azt mondja, hogy Magyarország, mely egykor annyi szentet nevelt; Magyarország a szent királyok öröksége, csakhamar azon álmodozott, hogy eretnekké lett. 40 3 Hogy az 1540-es évektől fogva a magyar országgyűléseken mind a főrendeknek, mind a rendeknek túlnyomó többsége lutheránus, majd lutheránus és kálvinista volt, megtetszik a Magyar Országgyűlési Emlékek-nek Fraknói Vilmos szerkesztette köteteiből és a protestantizmus elterjedésének helyrajzi történetéből. A rendek csak azért szavazták meg a protestantizmus (a lutheranizmus) ellen irányuló, az azt kárhoztató törvényeket, mert tudták, hogy azokat úgy sem hajtják végre és puszta szavakért nem akartak a királlyal ujjat húzni. (Amíg a kálvinizmus még gyönge volt, a nagy lutheránus többség a kalvinizmust kárhoztató törvényeket szívből szavazta meg.) Morone János, modenai püspök, volt bécsi nuncius, 1542 május 21-én azt írta Farnese bibornoknak: ügyelni kell!, hogy a török járom alól felszabadítandó Magyarország (akkor még azt remélték, hogy hamarosan megtörténik a felszabadítás) lutheránussá ne váljék. 40 4 1533 julius 5-én Frangepán Ferenc, kalocsai érsek, a pápához írt Heveiében fájó szívvel emlékezvén meg János király kiközösítéséről (ez a kiközösítés csak V. Károly császár és Ferdinánd király nyomása alatt történt és. hatalom nyomásától menten, szintén megőrizte ősi hitét. E tényekre Karácsonyi János (Magyarorsz. egyháztörténete. Másod. kiad. 115. 120.) hivja fel figyelmünket. Ámde: az ú. n. reformátorok működésének nyomán a magyarságnak nagy zöme a török hódításban is a protestantizmusra tért. (Ld. a török világról szóló fejez,etünket.) «o Katona: Hist. Crit. XXIII. 363. — Fejér: Codicillus. 51. drb. 87. lap. 401 Verancsics-n&k 1560. nov. 21-iki levele Zay Eerenc, kassai főkapitányhoz^ Verancsics összes munkái. VIII. 190. és köv. 40 2 U. o. 141. 40 3 Socher Antal S. J. : Hist. Soc. Jesu Prov. Austriae. — Idézve Rosty KálmánnálNéhány vonás Jézus társasága jogi történetéből! haztánkban. M< Sión. 1883. «o* Egyht. Eml. IV. 44.
