Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek

a papoknak a kisebb, de imeg a legmagasabb világi hivatalokra való alkalmazását is. Azt a nézetet sem fogadhatjuk dl, hogy a protestantizmus Magyarországon való elterjedésének egyik oka: a főpapoknak a mohácsi ütközetben való elesése volt. Mert igaz ugyan, hogy a mohácsi csatatéren 2 érsek és 5 püspök vérzett el hazájáért, de az elhunytaknak mindjárt lett utóduk, kivéve a kalocsai érseket és a pécsi püspököt, akiknek utódát csak 1528-ban nevezték ki, úgy hogy a mohácsi vész — részben azért, mert benne több egyházmegyének püspöke nem pusztult el, részben azért, mert azokat az egyháznagyokat, kik benne elpusztultak, mindjárt újakkal pótolták — 9 egyházmegyében semmilyen vagy csak nagyon rövid ideig tartó üresedést okozott és csak két egyházmegyének okozta hosszabb árvaságát, úgy azonban, hogy az illető két egyházmegyében sem tartott az árvaság tovább 2—2 évnél. A királyi kamara haszna miatt való hosszú üresedéseket sem tekinthetjük a protestantizmus elterjedése okának, mert hosszú üresedés (Erdélyt, mely egészen más elbírálás alá esik, mint Magyarország, ide nem számítva) csak 4 egyházmegyében volt: az esztergomi-, a váci-, a nyitrai- és az egriben, ámde: Esztergomban a 23 éves üresedés csak 1573-ban kezdődött, akkor tehát, amikoir a protestantizmus már el volt terjedve (nb., a 23 éves vacantia idején is mindég voltak Esztergomban püspök-administratorok) ; Vácnak 1539-ig volt püspöke,, — itt a királyi kinevezés elmaradása miatt az üresedés csak 1539-ben kezdődött és tartott 1548-ig, tehát 9 évig, — de a váci püspökség a török miatt már 1544-ben címzetessé vált, s így Vácott a királyi kinevezés elmaradása miatt igazábalni csak 5 évig, 1539-től 1544-ig volt üresedés, 1544 után pedig a váci egyházmegyét török területnek kell tekintenünk, ahol itehát valamely magyar főpap éppen a királyi kinevezés fenn nem forgása miatt fejthetett volna ki eredményes működést;" Nyitrán 1530-ig vollt püspök, azután 4 évig, azaz 1530-tól 1534-ig volt üresedés, — 1534-ttől 1544-ig megint volt püspök, azutáin 1544-től 1557-ig, tehát 13 évig ismét üres volt a püspökség; Egerben 1543-tól 1548-ig, tehát 5 évig volt az első üresedés, — a második, 10 éves üresedés 1586-baní kezdődött, tehát szintén akkor, mikor a protestantizmus eüterjedése már megtörtént. Mindezek szerint olyan 'hosszú üresedés, mely a protestantizmus elterjedése tekintetében számba jöhet, csak 4 volt: a váci öt)-, a nyitrai négy-, majd tizenhárom és az egri ötéves. Ki tagadhatná, hogy azokban a válságos időkben ezek az üresedések végzetes hatásúak voltak, de hát ki tagadhatná azt is, hogy ott, ahol és akkor, amikor nem volt üresedés, sokat lehetett volna az Egyházalt fenyegető vész ellen tenni, ámde a hivatottak ott, ahol és akkor, amikor teljesíthették volna kötelességüket, sem teljesítették azt, úgy, hogy tehát a valóságban az egyházimegyék akkor is üresek, árvák voltak, mikor nem volt hivatalos vacantia és így semmi értelme sincs, ha a hivatalos