Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek
Jánös, esztergomi érsek, 39 2 1602-től hetesi Pethe (Márton, kalocsai érsek., győri administrator, 1606-tól Forgách Ferenc, nyitrai püspök. Az itt ecsetelt viszonyoknak nagyon megfelelt, hogy a püspökök sokáig nem kérték Rómából megerősítésüket, tehát sokáig nem voltak felszentelve és már ezért sem végezhették a püspöki teendőket, — továbbá, hogy voltak, kik miután a pápai megerősítést megkapták, nem szenteltették magukat püspöknek, hanem maradtak csak papok vagy csak kisebb rendeket viselők, — végül, hogy voltak, kik mint papok nyertek püspökséget. 39 3 Ily körülmények közt, a főpásztori kötelességeknek ilyen elhanyagolása, a híveknek, a papságnak ilyen elhagyása mellett könnyen megérthető a protestantizmusnak hazánkban való elterjedése és meggyöikeredzése. A Borghese hercegi, most a vatikániba kebelezett levéltárban őriznek egy, a pápa egy embere által írt, a pápa elé szánt, a magyarországi viszonyokról szóló jelentést, mely 1604 végén vagy 1605 elején kelt, akxor tehát, mikor Bocskay István felkelése folyt. Ebben ezt olvassuk: „Évtizedek hosszú során keresztül nagyon sókat elmulasztván, mit a katholikus vallásért tenni lehetett volna . . . Jelen hivatásuk már az, hogy nem a harcos Sault, hanem inkább a türelemmel prédikáló Pált kell kovetniölk és hogy a szellem fegyverével, valamint jó életükkel kell a világ világosságának és a föld savának lenniök. 39 4 Az oklevélgyűjteménynek és egyéb művek a protestantizmus elterjedésének idejéből sok rendeletet közölnek, melyeket az érsekek és a püspökök a protestantizmus ellen kibocsátottak. Mi e rendeleteket mind ösmenjük, de éppen abban nyilvánult meg a főpapi kötelességek teljesítésének elmulasztása, hogy abban a korban csak rendeletekkel ügyködtek, melyben a n6pközött való, a katholikus vallás igazságát, szépségét feltáró, szívetrázó prédikálás kellett volna. 39 5 Azt is tudjuk, hogy csak külső hatalmi eszközökkel is sokra lehet menni a vallásügy terén, tanúság erre a XVII. éfs a XVIII. század, — de a XVI. században, amikor a rendeleteknek physical sanctiot nem lehetett adni (két király, török hódítás), a rendeletek semmit sem értek 30 2 V. ö. Conc. Exp. 1597. 324. jun. 9. — 1597. 346. aiug. 10. 30 3 Számos, részletes adatot gyüjtöttünk erre nézve is mind a mohácsi vész előtti», mind az 1526-ik évet követő időkből. Közlésüket itt most elmellőzzük. 38 4 Károlyi Árpád: Magyar Országgyűlési Emlékek. XI. 264. v. ö. 230. 39 5 Történelmünkben nincs még eléggé méltányolva Verancsics Antal, egri püspöknek 1560. dec. 1-d, a kassaiakhoz intézett levele. E levél a püspöki hatalom jogosságát és a katholikus hit igazságát oly tökéletes, a szentírásból vett érvekkel mutatja ki, hogy erre vonatkozó fejtegetése ma is miinden dogmatikai könyvnek egyik leggyönyörűbb részét alkotná. A levélben foglalt az az intelem., az a kérés, hogy a kassaiak térjenek vissza az Egyházhoz, valóságos, ma sem felülmúlt remeke az irásművészetnek. Valóban reávall a nagy tudós, a classicus latinista Verancsics tollára. Mindazonáltal mi még az. ilyen leveleket sem tartjuk olyas valaminek, 'amivel a XVI. század püspökei eleget tettek főpásztori kötelességüknek. (Verancsics levele olvasható : Verancsics összes művei. VIII.. 200. és köv. — Katona: Hist. Crit. XXIII. 374. — Fejér: Oodieillus. 53. drb. 89. 90. lap.)
