Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
utazva, vándorolva, csak néha-néha megpihenve missios házaikban, szállásaikon, a Száva és a Dráva közit, a nagy magyar Alföldön: és a Mátra alján a sok száz, leginkább katholikus templom nélkül levő és még inkább állandó katholikus pap nélkül szűkölködő falvakban a lelki vígasztalásért epedő híveket. A plébániáknak egy kis része nem ferenerendiek, hanem világi papök és jezsuiták kezén volt, továbbá a jezsuiták közül! is többen merészkedtek, mint vándorpapoki, a török területre. Éppen aizért szólnunk kell itt, valamint a világi papokról és a jezsuitákról is, mert lia mi, a török világgal kapcsolatban csak a ferencrendiieket említenők ós másokról, kik a török hódította területen szintén pastoráltak, mélységesen hallgatnánk, könnyen abba a gyanúba keveredniénlk, hogy mi a nevezett területen való pasltorálásmafc egész érdemét egyedül csalk ai ferencesek számára akarjuk Itefoglalmi, vagyis, hogy történelmet akarunk hamisítani. Tehát: ami a világi papokat illeti, 1650. márc. 7-én 12 szerémsiégi világi pap, ki a belgrádi püspöknek volt alárendelve, gyűlt össze a szerémségi Njemci-n. Ez egészen megfelel ama fönti adatunknak, hogy a Dráva és Száva közt 10 plébánia volt világi papok kezén. Azt a levelet, melyet az említett 12 pap vicariusa részére adott, mint mondták, nemcsak maguk, hanem a megjelenésben gátolt, messzebb lakó világi pap-testvéreik (a longinquioribus fratribus nostris) nevében is aláírták. 34 3 Az most már a kérdés, hogy hányan voltak a „longinquiores fratres", vagyis hány világi pap volt még a Njemoiben egybegyűlteken kívül a belgrádi püspökre bízott területen, azaz, mint tudjuk, az egész Száva-Dráva közén és az egész török Magyarországon? Bizony aligha 20. Merész állítás, de nagy tekintély támogatja. Fraknói írja az 1622 körüli időkről: a török területen világi katholükus pap alig volt 20. 34 4 Tehát a Szerémségben és Szlavóniában és Magyarországnak török részein mindössze alig 33—35^ világi pap. Ami a jezsuitákat illeti: Gyöngyösön már 1635, Pécsett már 1634 óta volt residentiájuk. Ez utóbbi azután missiós házzá lett és csak 1701-ben lett megiint residentia. Gyöngyös, Pécs, Andocs, Sebes, Törökkoppány és Veszprém alkották székhelyeit a jezsuiták török missiójának. (Missio Turcica.) Ez a miíssió fennállt 1621—1688. A győri rector hatósága alá tartozott. 1620-tól 1688-ilg 170 jezsuita nevével találkozunk török területen. (Tehát egy-egy évre 3 sem esik. A török világban csak gyöngyösi és szegedi guardiánnal, mintegy 100-al találkozunk, — hol van még a többi gyöngyösi és szegedi ferencrendi és hol vannak, Boszniát nelm számítva, a Szlavóniában, a Szerémségben és Magyarországon működő bosnyák atyák? Hány 343 Fermendzin: Acta Bosnae. 468. MCCCCIV. 1650. 7. Martjii, Njemei in Slavonia.. (Csak a mai nyelven Szlavónia a Szerémség is.) 34 4 Pázmány P. és k. 41.
