Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
százan lehettek?) Jezsuita missiók voltak még Temesvárit, 1622—1650-ig, Karánsebesen 1625—1641-ig és még azontúl is, Belgrádban 1631 óta, Jassiban 1645—1651-ig. A horvát-szlavonországi jezsuita missiók (Missiones Illyricae) 1603-ban kezdődtek. Majd Nagyszombatból, majd Bécsből, majd Zágrábból indultaik ki. Már 1648-ban nagy területre terjedtek. Nemcsak Szlavóniát és Horvátországot, hanem időnként Magyarországnak délnyugati részét, a török hódítás déli részeit, azután Dalmátiát és a szomszédos részeket is magukban foglalták. Az egri, a nagyváradi, az esztergomi, a székesfejérvári, az eszéki, a pozsegai, a péterváradi és a csakhamar megszűnt belgrádi jezsuita rendházak a török világ utáni alapítások voltak. 34 5 Ennyit hozhatunk fel ezidőszerint a jezsuitákról. Megállapítottuk tehát, hogy a ferencrendieken kívül igenis mások is lelkipásztorkodtak a tőrök hódította területen, de viszont ha a világi papok és a jezsuiták érdemeit el is ismerjük, fenntartjuk azt az állításunkat, és ha nem itartanók fent, véleményünk szerint szintén történelmet hamisítanánk, hogy t. i. a török terület katholikusainak lelkipásztorait túlnyomó nagyrészben sem a világi papság, sem a jezsuiták, hanem a franciskánus rend szolgáltatta, és hogy tehát a kathólikus hit fenntartása körül a nevezett területen a f ő é r d e m, minden más tényező felett, ezé a rendé volt. Dr. Hamvas írja: Boszniában a török igát sinylő katholikusok pastoratióját, néhány Dalmáciával határos hely kivételével, a ferencrendiek végezték, sók nélkülözéssel, fáradhatatlan buzgalommal és maguk feláldozásával. Ma is ők a nép lelkigondozói. A katholikusokat megtartották ősi hitükben. Hogy a ikatholikus elem ez országban végképpen ki nem pusztult, nekik köszönhető. Azt is olvassuk dr. Hamvas nál, hogy a bosnyák ferenceseknek itt említett érdemét, nagy elismeréssel, a jezsuita Pray György, minden idők egyik legnagyobb magyar történetirója, is megállapítja. Ugyancsak dr. Hamvas közli néhai Kállay Benjámin, magyar-osztrák közös pénzügyminiszternek a magyar-osztrák delegatióban a ferencrendieknek Boszniában szerzett érdemeiről szóló nyilatkozatát. 34 6 A dallmáciaii, Legsz. Megváltóról nevezett rendtartománynak 1887-iki Schematismusában olvassuk, hogy 1499-től 1718-ig Dalmáciának a török elfoglalta részeiben csak a ferencesek végezték a lelkipásztorkodást (a bosnyák atyák) és hogy i!tt is csak nekik volt köszönhető a kathólikus hit megmaradása. Hivatkozik erészben az idézett Schematismus Farlatira. Különösen sok becses adatot közöl a Schematismus arra nézve, hogy a ferencesek a Boszniából Dalmáciába menekült kathólikus népért mit tettek? S ugyanaz a bosnyák rendtartomány, mely Boszniában és Dalmáciában ilyen támasza volt a hitnek, küldte el tagjait Szlavóniába és Magyarország34 5 Velics László: "Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából. Három füzet. 1912— 1914. II. 68. és köv., 70. és köv., 120., 128., 132 és köv., III. 22., 23.* 54. és köv., 64. és köv. Boszsnia hajdan és most. Uj magyar Sión, 1878. 260.