Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
országgyűlés nyíltan kimondja, hogy Csík székben a ferencrendieknek convent j ét és a kathoiikus vallásgyakorlatot sohasem törölték el. 1610-ben azulán egyszerre mintha megfordult volna az erdélyi protestáns rendekben a lélek. A Kendy-Korniss-féle összeesküvésen való nagy elbusulásukban meg az ezen összeesküvés miat|t nagyon is felháborodott protestáns Báthory Gábor 24 5 fejedelem által feltüzelve még a ferencrendiek tői is eüv ették egyetlen, cs'íki conventjüket. Hogy ezt valóban megtették, bizonyság reá az Appr. Const. I-ső rész, l'-ső címbeli 5-ik articulusa, melyet fent idéztünk, amivel eddig az 1653-iki cikkig neim talájliunk törvényit, mely a csíki kolostort a ferenceseknek visszaadta volna, 24 6 azt kell mondanunk, hogy a ferencesek Csíkból és mivel, ha voltak is parochiáik, rendházuk csak Csíkban volt, tehát —- m int rend — egész Erdélyből 1610-től 1633-ig, azaz 43 esztendeig száműzve voltak. Ez vajmi szomorúan hangzik, de a valóságban semjmi szomorú do'log nem történt, mert az egész 1610-iki törvénynek semmi gyakorlati jelentősége sem volt. Még mielőtt ugyanis az Approbaták — 1653-ban — Csíkot nagykegyesen visszaadták volna a ferenceseknek!, már 1625 körül azt írta egy magyar főpap az atyákról, 24 7 hogy a csíki convent birtokában vannak, ajmint hogy nehéz is volna bebizonyítani, hogy a ferencesek valaha csak egy! percre is kiestek csíki conventjük birtokából, csak egy percre is elhagyták csíki házukat. Legalább a rendtörténet, 'metiyben ez mégis csak fel volna jegyezve, erről semmit sem tud. Sőt: a ferencesek nemcsak csíki kolostoruktól nem voltak megfosztva 1610-től 1653-ig, hanem ez időben jótevőik segítségével még két uj rendházat is alapítottak: a gyergyószárhegyit és a mikházait. Az 1653-iki Approbalták azután a csíki és mikházai kflastroimot helybenhagyták. Ez végre szép, de talán feïiesléges volt. Jobb lett volna, ha a rendek inkább a gyergyószárhegyí házról beszéltek volna, miért ebből I. Rákóczi György, ki mint buzgó protestáns nagyon vigyázott a katholikusok status quo-jára, az atyákat 1648-ban kitette. 24 8 Ámde az sem volt nagy baj, hogy az Approbatákat elfogadó rendek Szárhegyet hallgatással 1 mellőzték. A ferencrendiek nem sokkal 1653 után így is visszajöttek Szárhegyre. Végezetül még egyet: Szalay László és Horváth Mihály azt írták, hogy az 1610. márciusi besztercei országgyűlés a kathoiikus papságot törvényen kívül helyezte, és minden kathoiikus papot kitiltott Erdélyből. Ezt az 24 5 Gábor fejedelem a Báthoryaknak somlyói ágából származott. Fia volt Báthory István, Lengyelország királya, Erdély fejedelme fitestvére : András fiának : Istvánnak. A ikorán árván maradtat a Báthoryak ecsedi ágának utolsó sarja: István, országbíró (meghalt 1606-ban) örökbe fogadta. Ez az István volt az első protestáns Báthory és ez Gábort a protestáns viallásban neveltett^ Kemény József gróf. Történelmi adiaitok. Ecsedi Báthory István emlékezete í586-ból. Uj Magyar Múzeum. 1859. I. köt. 31. és köv. 24 6 Az 1615. 34. cikket .aligha lehet a osiki conventre is vonatkoztatnunk. 24 7 A fent idézett, 1625 körül kelt emlékirat. 2« Id. 1901-iki Erd. Stef. Schern.
