Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

Millei) János, Jézus-társasági atya, írja 1649-ben: A székelyek három széke: Csík, Gyergyó és Kászon egészen, négy széke: Udvarhely, Kisdi (Kézdi), Orbaj (Orbó) és Aranyos

34

1 majdnem többsége szerint kathoiikus. A kathoiikus gyakorlat a székelységben egészen szabad.

2'

1

2 A törvény az, hogy ahol kathoiikus vagy protesitáns gyakorlat van, maradjon meg, ahol pedig nines, ezután se legyen, szóval, hogy változás ne történjék. Egy, 1625 körül kelt emlékirat

24

3 szerint a ferencrendieknek Csíksomlyón, Szárhegyen (ma: Gyergyószárhegy, a régi Gyergyó székben, ma Csik megyében) és Mikházán (ma Marostorda megyében) volt rendházuk. A kathoiikus urak kastélyaikban szabadon és nyilvánosan tarthattak kathoiikus papot. A Székeíységen kivül mintegy 4, a Székelységben 100-nál több kathoiikus plébánia állt fenn. Lássuk,az eddig mondottak alapján, igaz-e az, amit fent az erdélyi fejedeÜniekinek és országgyűléseknek a ferencrendiek iránt tanúsított viselkedéséről állítottunk? Ami az atyáknak a kathoiikus hívek között való működését illeti, azt hisszük, a fentiekből világos, hogy az erdélyi törvények, az erdélyi vallásjog az atyák részére a pastoratio szabadságát mindazokon a helyeken, ahol katholikusok éltek, teljes mértékben biztosította. Csak az 1610-iki besztercei országgyűlés nyúlt bele a ferencrendieknek a katholikusok körében való lelki munkájába. Ez országgyűlés Kolozsimonos toron, Tövisen, Udvarhelyt és Somlyón elvette a katholikusoktól a templomot. Intézkedése a ferenceseket csak annyiban illette, amennyiben Somlyóra vonatkozott, mert Kolozsíniönostoran soha sem, Udvarhelyit pedig 1531 és Tövisen mintegy 1555 óla nem voltak franciskánusok. 24

4 A somlyói templomtól tehát 1610-ben a ferencrendieket és a kathoiikus híveket megfosztották. Ez a rendelkezés az erdélyi vallásügyi törvényhozásnak fent feltüntetett szellemén nem ejtett hütön valók, ai templomok az ö számukra legyenek, de addig bele ne szállhassanak, hanem elsőben egyenlőképen és egy költséggel az két religion valók építsenek Somlyón és Udvarhelyen auditóriumokat, elkészítvén az auditóriumokat, azután restituáltassék mind az két helyen mind az két parochiához való házzal és quar'tával együtt a maior parisnak. — 35. cikk: A kolozsmonostoiri és tövisi templomokat is; az Nagyságod (a fejedélem) kegyelmes tetszése is aecedálván, megengedtük de úgy, hogy más hütön valót senkit is .fenyíték alatt sub poena ducentorum florenorum az dominus terrestrisek sokul (sehol) praedicatiojokra menni ine eog,aljanak. —• Szilágyi: E'rd, országgy. eml. VII. 35. 286., 287. 24

1 A székelyföld hajdan a milkói püspökség alá tartozott. Miután a milkói püspökséget a tatárok feldúlták, többé nem állították fel és a székegységet az erdélyi egyházmegyéhez csatolták. — Balássy Ferenc: Magyar Sión. 1867. 801. és köv. V. ö. Benkö József: Milkovia sive Episcopatus Milkoviensis. 1781. 24

2 Liberum catholic is in pleno exercitium est. 24

3 Pray ; Specimen. II. 24—246. — Fejér: Codicillus. 131—133. lap. 24

4 Udvarhelyre csak 1694-ben jöttek vissza. A XVII. században Udvarhely a jezsuiták helye volt. Ld. az id. 1625 körüli emlékiratot. S