Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
A Kendy-Korniss-féle összeesküvés leverése után 23 7 az 1610. márciusi besztercei országgyűlésen a protestánsok előadták sérelmeiket. Eszerint némely helyen, különösen Rraszna és Közép-Szolnok megyében, előfordult, hogy katholikus földesurak saját papjaikat erőltették alattvalóikra és katiholikus papnak adták át a templomot és jövedelmet. Az országgyűlés az ilyen eljárást megtiltotta és eíl rendelte, hogy az elvett templomokait adják vissza a protestánsoknak. „Mivel" — mint mondták — „bizonyosan comperialtatott,. hogy ez mostani, ő felsége elleni practicában is misceálták magokat pápás papok és alattomban azt foveálták", 23 8 megújították az 1588-iki medgyesi országgyűlés intézkedését, msely a jezsuitákat Erdélyből kizárta és a szerzetesrendek kolostorait eltörölte, kimondván, hogy „egyébféle római religion való szerzeteseiknek klastromok, collegiumok és közönséges helyen templomok ne lehessen", sem pedig a szerzetesiek nemesi jószággal ne bírjanak. „Ügy gondoljuk," — írtja Angyal Dávid — „hogy a medgyesi törvényt megújítottak voLna a rendek Kendy mozgalma nélkül ás, mert hisz Rákóczi Zsigmond aílatt egymás után két országgyűlés elevenítette fel az 1588-iki cikket... Azzal sem mondtak a rendek űjat, hogy „az pápista papoknak pispekek ne légiyen", az azonban nagy dolog volt, hogy Tövisről, Gyulafehérvárról, Kolozsmonostorról, a somlyói jószágról és Udvarhelyszékből kitiltották a katholikus papokat. Azt most is megengedték, hogy a katholikus urak mindenütt — Udvarhelyszékben is — tartsanak házuknál katholikus piapot, csak azt tették ehhez meginit h'ozzá, hogy az urak alattvalóikat ne kényszerítsék a katholikus vaiMsra. 23 9 Az 1615. szeptember—októberi kolozsvári országgyűlés a tövisi, koäozsmonostori, somlyói és udvarhelyi templomot nyiltan visszaadta a katholikusoknak. 24 0 helyekre recedáljanak. Egyéb (a (nyilvános katholikus gyakorlat jogával nem biró) helyeken is pedig, exceptis Várad, Boros-Jenő et Debrecen, a megírt casusokban való exercitiumok admittalkassának, observál'tatván mindazonáltal az 1630. és 1649. esztendőbeli articulusok mind hasonló, mind egyéb exercitiumok dolgából. (Eszerint az erdélyi uralom alá tartozó területen egyedül Váradra, Debrecenbe és Borosjenőre nem volt szabad katholikus papnak még beteghez stb. sem bejönnie.) 237 Hogy ebben az összeesküvésben mekkora része volt a vallásnak iés mekkora a politikának és a világi személyes érdekeknek, Id. Szilágyi Sándor : Báthory Gábo)r fejedelem története. 1867. 81. — Angyal Dávid: Báthory Gábor uralkodása. Századok. 1896. 23. és köv. 114. és köv. A 30. és 31. lapon. 23 8 Angyal Dávid írja: A rendek itt elsősorban talán nem is ördélyi papokat értettek. — E megjegyzés arra vonatkozik, hogy Kendyék mozgalmát magyarországi katholikus urak is támogatták. 23 9 Szilágyi—Ángyul: 82., 83. — Szilágyi: Erd. országgy eml. VI. 33., 34. — Szilágyi: Báthory Gábor fejedelem története. 86. 24 0 34. cikk : Az romana religion uraink atyánkfiai instantiájokra, minthogy articulusunk vagyon róla, hoigy ahol mellyik fél többen vagyon, az olyané legyen a templum, megengedtük, hogy Somlyón és Udvajrihelyt is, h|a többen vadnak azon az
