Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

város tanácsa, Pemfflinger Márk, szebeni királybíró, azaz szász gróf, (Comes, ispán), oltalma alatt, már 1526 előtt úgyszólván telíjesen lehetetlenné tette az egyházi joghatóság és biráskodás gyakorlását és kényszerítette a szebeni plébánost, hogy az apostata szerzeteseknek, valamint külföldről jött lutheránus hitszónokoknak (azok is javukrészt hilükhagyott kaltholikus papok voltak) megengedje, hogy a város templomaiban a lutheranismust hirdessék. A nép a katholikusi papokat, a ka'tholákus szertartásokat és szokásokat gúnyolta, a katholikus vallást többé nem tartotta meg. Mindez ellen hiába voltak a király és az esztergomi érseknek

21

5 1523-tól 1526-ig való rendeletei, biztosküldései, valamint a szebeni káptalani dékánok intézkedései.

210 A mohácsi vész után — tekintettel a buzgó katholikus Zápolyai János királyra — az erdélyi szászok még jó darabig nem törölhették el földjükön a katholicismust hivatalosan, külisőleg is, de, miután János király, 1540-ben, meghalt, 1544-re kevés kivétellel az egész erdélyi szászság nyiltan, hivatalosan is elszakadt a katholikus Egyháztól, egészen megszüntette a maga körében a katholikus vallást, nyiltan, hivatalosan is lutheránus lett. Ami hiányosság a szász földön 1544 után a reformatio ilyetén végrehajtásának tekintetében még volt, azt is kipótolták 1550-ig.

21

7 Az 1545. ápr. tordai országgyűlés a lutheranismusnak csak továbbterjedését tiltotta meg,

21

8 ott tehát, ahol már volt lutheranismus, hallgatagon elösmerte. Az 1550. januáriusi országgyűlésen már nyiltan is elösmerték a lutheranismust.

21

9 Az 1556. novemberi kolozsvári országgyűlés megengedte már a kálvinizmus követését is.

22

0 Az 1557. juniusi tordai országgyűlés ugyanigy intézkedett.

22

1 Az

t 1558. márc.—áprilisi tordai országgyűlés a kálvinisumust megtiltotta.

22

2 Az 1558. juniusi fejérvári országgyűlés e tilal21

5 A pápa a szebeni és a brassói decanatust (egyházkerületet, melyet -abban a korban, persze nem a hivekre is, hanem csak a kerületben működő papokra vonatkoztatva, capitulum-nak, káptalannak is bivnak) Eakócz Tamás kérésére 1512-ben az erdélyi püspök joghatósága alól az esztergomi érseké altá rendelte. A nevezett két kerületet az »erdélyi püspök joghatósága alá Mária Terézia helyeztette vissza. Ld. erről az Originális Referada-'k. számos darabját. 21

6 Mindezekre nézve bőséges forrásanyagot tár fel Fabritius Károly: Pemfflinger Márk, szász gróf élete, különös tekintettel a reformatio' elterjedésére az erdélyi szászok között. Ert. a tört. tud. kör. 1875. és az Egyháztörténelmi Emlékek I. kötete. 21

7 Bő forrásadatok: Fabritius: i. h. — Egyh. Emi. I. III. IV. köt. — Szilágyi Sándor : Erdélyi országgyűlési emlékek. I. köt. 21

8 Szilágyi: i. h. 196. 197. — Zsilinszky Mihály: A magy. országgyűlések vallásügyi tárgyalásai. I. 31. 21

9 Ha az egyik felekezet a másikat sérti, ügyüket vigyék a vajdai szék elé.... a lutheránus papoknak nem kell vallási ügyekben a fejérvári (katholikus) vicarius előtt megjelenniük. Szilágyi: i. h. 259. V. ö. 469. 22

0 Ki-ki azt a felekezetet kövessie, amelyet akar. Szilagyi: i. h. II. 9—11-ig. 22

1 ü. o. 20. és köv. — Zsrnka Ferenc nézetét, Századok. 1913. 618. és köv. a vallásjognak 1557-ig való fejlődését illetően nem követhetjük. 22

2 Szilágyi: i. h. II. 32.