Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

VI. Könyv - II. Az Úr kapcsolja eszményeivel az Én-t.

288 Ezek mind arcraborultan mondják: Dicsőség, imádat, tisztelet, hála, áldás és erősség a trónon ülő Egyetlen-Egynek! Amen...» (Jel. IV. V. fej.). b) Az újszövetségi eszményi társadalomban: Egy a mi Atyánk, egy a Mesterünk, a többiek pedig mind egymás között testvérek... aki nagyobb akar lenni a krisztusi társadalomban, az lesz a többieknek szolgája... A Mester is mondja: «Nem azért jöttem e világra, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljam őket». (Mt. 19.). c) Templomainknak is vannak: belső, belsőbb, legbelsőbb és legeslegbelsőbb részei. Ezek: a templom-hajó; a szentély; a szentséges tabernákulum és maga az Úr Jézus a monstranciában, a cibóriumban. Templomaink Jézus valóságos. ittléte miatt szentségesebbek, mint az ószövetségi szent sátor. Templomainkban is: imádkoznak, énekelnek, kinyilatkoztatott imákat és örökáldozatot mutatnak be az Atyának. Szószékeinkről, melyek a hajóban vannak, hiterkölcsi oktatást kapnak a hívő lelkek arra nézve, hogyan kell kapcsolódni az Úrba a Krisztianizmus erényeivel. d) De vannak még Szentlélek templomai is. Lelkünk «családi körében» építődnek a Szentlélek templomai, vagyis Istenországa. Ez a bensőségességi vonal az Újszövetségnek vonala. Krisztus és Lelke: Szellem és Élet. Nekünk is szellemnek és életnek kell lennünk; a szentkegyelem által. Egyben ez a kereszténységnek fő-fölénye minden vallás felett. Kedves Mária nővérem, az újszövetségi kinyilatkoztatásból a következő élet-alapokat jegyezze meg egész életére: i. Az emberi lélek mint szellemi állag negyedik