Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

20 isteni erényeknek — hitnek, reménynek, szeretetnek — ragyogó és világító szemei vannak. Ellátunk velük a világfeletti végtelen eszményekbe és — Istenbe. — Van-e kedves nővérem, közvetlenül Istent-szemlélő ragyogó tekintete? Legyen! Mert különben nehéz hivatásában elfárad a negyed- vagy a feleúton s leül az út sáncára — semmivel sem törődve ... Én imádkozom, hogy tudattermeikben kivilágosodjanak, hogy állandóan munkálkodjanak, hogy a rendkívüli körülményektől ne féljenek és hogy nagyon öregkorukban mosollyal röppenjenek az Égbe a fehér Ostya további szolgálatára!... C^— A benső világosságról az előző pontban nagy általánosságban megemlékeztünk. IIa részletezni akarjuk, akkor itt négyféle szemet, négyféle világosságot kell megkülönböztetnünk a lélektan négyfélesége szerint. Külvilágunkat megvilágítja a testi szemünk; észvilágunknak világossága az értelmi szem, a logikai elvek; énvilágunknak fényes szeme az erkölcsnormák, és égvilágunknak szemei pedig a kegyelmi hit-remény-szeretet. E négyféle szemek a létsíkoknak megfelelő világosságot árasztanak. E könyvnek lapjain tisztába jövünk velük. Itt, a tapasztalati lélektanban, főképpen a testi szem és külvilági tárgyai érdekelnek, amelyeknek megismerésére rendeltetett: a szemgödörtől, a szemhéjtól, a szemöldöktől és szemhéjszőrtől védett szem. A testi szemek, e csodálatos élő fotografáló gépek, a lélek ablakai és tükrei. A szemeknek 14 előfeltétele van, hogy fotografálni képesek legyenek, amelyeken keresztül kiáradhat a figyelem és a fegyelmező szándék azon tárgyak felé, amiket a külvilág-