Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

21 ban megismerni akar az én... Igaz, hogy a külvilágból is áradnak-özönlenek a testi szemek-szervek felé az ingerek és hol halkabban, hol hangosabban kopogtatnak a testi szerveken-szemeken; de ha az ingereket a figyelem és a szándék nem engedi be az ablakokon és ajtókon, akkor az ingerek kénytelenek az ismeretlenség éjjelében maradni. Nincs, nem is lehet ismeret: a külső inger, és a belső figyelem találkozása nélkül. Ahol e kettő találkozik, ottan ezek rejtélyesen érintkeznek és abból ismeretek szülnek... A rejtélyes találkozások lehelnek: a külvilági tárgyakon, az érzőszervekben, a képzetben és végül az érzetben. A találkozási helyek függnek az ingerek, vagy a szándékok erősségétől: amelyik erősebben tud hatni a másikra, az a térben nyertességet jelent. Legtökéletesebb az ismeret, ha a lélek a külvilági tárgyat közvetlenül szemmel nézhetiszemlélheti... Közeledik már a technikai csoda is: a televizio, a távolbalátás ... Angliában általános. A lélek a testi szemeken keresztül megismerheti, megtapasztalhatja (ezért tapasztalati lélektan): a teret, a térben levő tárgyakat, ezeknek határvonalait és a felületnek szinét és fényét... A külvilágnak e jellegzetességét-szépségét, — báját-fönségét — a személyes én elvonatkoztatja a tárgyaktól, értelmi képzeteibe zárja és megőrzésre az érzéki emlékezetre bízza. így őrizhetjük meg az emlékezetben: a szülőföldet; a hazát, a földgömböt, a csillagos eget — színeiben-fényeiben-körvonalaiban ... Szegényes a vaknak, a vaksinak az élete. S gazdag az élete annak, aki mindent nemcsak megnéz, de mindent meglát. A meglátáshoz belső fegyelmezett figyelem