Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)

XI. Aszemlélődő lélek nem ítél el másokat kiütköző gyengeségeik miatt.

Csak jót másról! 51 A magas világi és egyházi méltóságokat tekintsd úgy, mint az Isten dicsérendő nagyságának és hatalmának megnyilvánulásait. A tudósok munkájában pedig, akik a Teremtő és teremtmények rejtett titkait is felkutatják és az utolsó szóig rendszerbe foglalják, lásd és magasztald az Isten bölcseségét. Az anyagiakkal küzködőket úgy tekintsd, mint akik révén Isten körültekintő okossága gondoskodik a szemlélődök szükségleteiről. A szeretet gyakorlói juttassák eszedbe Isten túláradó jóságát. A bíráskodók az Ö ítéletére, a büntetést osztók igazságosságára figyelmeztessenek. A szigorúak emlékeztessenek az isteni Igazságosság szigorúságára, a vádlók és vizsgálóbírók látása pedig a jövendő ítéletre. Ha enyhe bírókat látsz, magasztald bennük az Isten irgalmát. Ha meleged van, gondolj a mennyei Atya égő szeretetére, amelyet Fia megtestesülésében és kereszthalálában tanúsított irántunk; ha fázol, vágyakozzál a nyomorúság tüzéből az örökélet enyhítő vizére. Ily módon mindent visszavezethetsz a Teremtő dicséretére és magasztalására. Ne is legyen olyan teremtmény, amelyben ne a Teremtőt tisztelnéd. Már csak azért az egyért is megérdemlik a teremtmények csodálatodat, mert az Isten az, aki megalkotta és fönntartja őket. Ilyenformán Alkotójuk nevét hirdetik. E néhány példát azért hoztam fel, hogy megmutassam neked a magasabb tökéletes-