Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)

XI. Aszemlélődő lélek nem ítél el másokat kiütköző gyengeségeik miatt.

ség útját, és rávezesselek arra a tapintatos, megkülönböztető ítéletre, amelyre az apostol buzdít, akit azonban te félreértettél. Szent Pál ugyanis semiképen sem akarja a lelki embereket mások elítélésére sarkalni, hiszen világosan kimondja: „Ne ítéljetek idő előtt",

6) vagy máshol: „Ki vagy te, hogy kárhoztasd a más szolgáját?"

7) Ellenkezőleg azt mondja, hogy a testi ember nem érti meg a teremtmények igazi értékét,

8) a lelki szemekkel látók azonban jobban felfogják. Alkoss tehát ezután is ítéletet minden teremtményről, de ítéleted ne álljon másból, mint az Isten bennük megnyilvánuló hatalmának, bölcseségének és jóságának felfedezéséből. így mindenek Alkotóját magasztalod bennük. Ha valakit teljes bizonyossággal, vagy legalább is nagy valószínűséggel bűnösnek ismersz, légy óvatos, és se ne ítéld el, se ne dicsérd, hanem mutass visszatetszést a bűn iránt és részvétet a bűnös iránt. Adj hálát Istennek, aki nem engedte, hogy még súlyosabban vétkezzék, vagy hogy te kövesd el az ő vétkét. Légy meggyőződve, ha nem vigyázna reád az Isten, te még súlyosabb és ocsmányabb bűnökbe esnél. Esedezve kérjed az Urat, hogy emelje ki őt és minden bűnöst a bűn sarából, téged pedig óvjon meg minden gonosztól. Ha ugyanis nem érzel részvétet bűnös felebarátaid iránt, megkeményedik szíved a jóra, és talán fék nélkül rohansz majd a bű-