Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)

I.Miként válhatunk mindig tökéletesebbé és Isten előtt kedvesebbé?

szeret", 1) és éppen a megpróbáltatások sür­getnek minket az Istenhez-térésre. 3. Szeressük a szegénységet és viseljünk el minden nélkülözést Krisztusért. A földi javakból, a legszükségesebbeken kívül, semmit se követeljünk, mégcsak ne is kívánjunk, hanem arra legyen gondunk, hogy Krisztushoz, a mi fejünkhöz 2) a szegénység­ben és a testi vigasztalások megvetésében mind hasonlóbbá váljunk. Azt tartsuk a legnagyobb kegynek, hogy a „királyok Királya s az urak Ura" 3) ily ha­szontalan szolgát magához emel és az ocs­mány sarat saját szépségébe öltözteti. Ezért mennél jobban bővelkedünk földiekben és testi vigasztalásokban, annál bensőségeseb­ben és mélyebben szomorkodjunk, mert eltá­volodtunk a krisztusi mintától. 4. Az Isten akaratával egyező dolgokban szívesebben alkalmazkodjunk mások akaratá­hoz, mint a magunkéhoz. A jó és közömbös dolgokban inkább tel­jesítsük a mások akaratát, mint a magunkét. Sőt, igyekezzünk a magunk akaratát a külső cselekedetekben megtagadni, és a megenge­dett dolgokban is igazodjunk figyelmesen má­sok tetszéséhez. Ha ez mindenki iránt köte­lességünk, mennyivel inkább azok iránt, akiknek szívvel-lélekkel engedelmeskedni tartozunk. Bármit parancsoljanak, — a bűn kivételével —, akár szóval, vagy csak jellel is, mindahhoz a legjobb tehetségünk és a si­ker reményében kell hozzálátnunk. Milánói Jakab : A szeretet zsarátnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom