P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

b) Öntudatos szerzetes

Manap a gépek, gyárkémények és autók száma a mérvadó. Az egyedül érvényesülő elv: mi a gazdasági előny, mit hoz a konyhára? És az emberek nem veszik észre, hogy szívük e közben üressé lesz és életük nem egyéb szánandó vergődésnél. Az ég harmata pedig nem hull olyan lelkek talajára, amelyek felett az anyagiasság füstje és ködje terpeszkedik. A szívek kihűlt lávaterületét újra termékennyé csak a felhőket átható szent ima áldásos esője teheti. A világítéletkor fogjuk megtudni, mennyivel hatékonyabb erő volt annak a zárdaszűznek, szerzeiest-estvérnek tabernakulum előtti imája, mint az államférfiak, politikusok erőfeszítése. Ne feledjük a szentírási történetet: mig Mózes imára emelte karjait, az izraeliták diadalmasan nyomultak előre az ellenfél leigázott csapatai között; de mihelyt lehanyatlott a karja, felülkerekedtek az amaleciták. Az egyház imádkozó Mózesei az imádkozó, szemlélődő rendek, amilyenek a karthauziak, karmeliták, örökimádási apácák stb. Babura imént idézett szavai után ugyanezen igazságokra hivja fel az olvasó figyelmétEgyben hozzáteszi : „A kolostorok imádkozó seregek, melyek hatalmasan támogatják a küzdő egyházat. Boldog az az ország, város, melyben kolostorok állnak! Boldog az a nép, melynek vannak imádkozó seregei !" (U. o.) b) A tevékeny rendek. „Szegények min-