P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

a) Szent ruhában

denki által tiszteletre méltó" állapotot. (Can. 488. — Acta 0. Min. 1924. 133.1.) A tények is azt mutatják, hogy a szenttéavatottak nagyobb hányada a kolostorokból került ki. A rendalapítók példája külön-külön nagy vonzóerőt gyakorol követőik sokaságára. Szent Benedek, Domokos, Ferenc, Ignác és a többi rendalapitó és rendalapítónő után a szentek egy-egy egész tábora halad. Az összes szentek életének leírásában nagy többséget tesznek ki a szerzetesrendek szentjei. A tudós P. Richtstätíer S. J. az elmúlt ezer évben hivatalosan szenttéavatottak névsorát közli a „Stimmen der Zeit" hasábjain. Részletesen kimutatja, hogy nemzetiség, kor, állapot szerint mennyien kerültek a szentek sorába. De ha tud is említést tenni egy földmíves szent Izidorról, kereskedő Homobónuszról, Germana Cannin, d'Arc Johanna pásztorleányokról, szent Labre Benedek koldusról, valamint szent királyok, papok, püspökökről, mégis az összes szenttéavatottak négyötöde (

4/ö), a férfi és női szerzetesrendek közül került ki.

1) Es nemcsak a múltban volt ez igy. P. Kernpf S. J. „Az egyház életszentsége a XIX. században" cimű értékes munkájában közli a mult század összes szenteinek életét, valamint azokét is, akiknek szentté-, vagy boldoggáavatási ügyét a szentszék kezébe vette. Ezeknek is nagy hányada a kolostorok lakói közül került ki. x) Stimmen der Zeit 1926. (27 81—94.