P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

c) A szerény és illemtudó szerzetes

mennyire becsülik egészségüket. Nincs az a számtani haladvány, mellyel a 98 cent ilyen magas értékelését megkapjuk. A testi tulajdonok megbecsülésénél azonban mennyivel magasabban állanak a lelki értékek ! A képzelőtehetség s emlékezet föltárja a jelen, mult és jövő kapuit. A lélekszámára nem létezik korlát, demarkációs vonal, kinai fal. Ha akarod akár ezer esztendővel is visszaszállhatsz a múltba; ha úgy tetszik, lélekben egy pillanat alatt ott lehetsz Rómában, Jeruzsálemben. Mi több, a föld légkörét áthatolhatod s a hold szélére ülve nézhetsz vissza a púpos földre, sőt tovább száguldhatsz s az utoisó csillagról szemlélheted az egész forgókavargó nagy világmindenséget. De minő szent és nagy-világ, minő erő és hatalom az emberi értelem és akarat ! Nézd azt a törpe kis emberkét ! Kiaknázza a föld kincseit, behatol a természet titkaiba, birtokába hajtja a földet, vizet, levegőt. Hegyeket dönt s emel. És minden nagyságuk mellett is menynyire kicsinyek a külső eredmények a belsőkhöz. a lelkiekhez képest! Saját lelkének nagy világában, az erkölcsi világban teremti meg az ember csak igazán a csodákat. A test gravitációs erejét legyűri s lelki magasságba tör. A bünrehajlás vad erejét gúzsba köti s megszelídíti; megnemesíti. A romlott természet vad vizeit felfogja s a lélek szolgálatába hajtja. A görcsös fatönkből — önmagából — Isten se-