P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

a) Szent ruhában

mennyországért férfiatlanították" és „ha tökéletes akarsz lenni, add el amid van, oszd szét a szegényeknek, azután jöjj és kövess engem !" Miként jelentkezik a hivatás? Néha rendkívüli módon. A kis Just de Betenniere homokba lyukat vájt, és hallgatódzott, mint a telefonkagylónál szokás. „Mitcsinálszgyerek?" — kérdezte atyja. — „A kínaiak hívnak" — felelte az apróság. Később tényleg hírneves kínai misszionárius lett belőle.

1) — Ifjaknál a hivatás általános előjelei: gyermekkorában szeret ministrálni, imádkozik, jó könyveket olvas, a rossz, erkölcstelen társakat kerüli. Emellett igazi vidámság, jó kedv, életrevalóság jellemzi. Leányoknál: az ájtatosság szelleme, érintetlen tisztaság, őszinteség, vidám-lelkűség, egyszerűség, a szeplőtelen Szűz gyöngéd szeretete, a szerzetesi hivatás előjelei. Tehát nem búskomorságban, melancholiában senyvedő, elpetyhüdt ifjak kellenek a kolostorban, hanem ellenkezőleg a tüzesek, az életkedvvel teliek. Igen ügyesen irja le ilyen ifjúnak kópéságait — önmaga életét festve benne — a neves iró, zeneszerző és organizátor, P. Sinzig Péter.

2) Nagyon jellemző az a másik eset is, melyérthetetlennek tetszett N. tornatanár úrnak. A gimnázium egyik legvirgoncabb diákja, a magasugrás díjnyertese, kolostorba készült. ') Kalh. Nevelés. 1926. 177. 2) Lebendig begraben;