P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
régi, fából készült keresztelőkút (melyet alkalmasint Bárkányi készíttetett) korhadásnak indult s annak helyére kőből készült keresztelőkutat állított a kolostor: 50 2) Megrajzoljuk Bárkányi további pályáját. Miután Szécsényben megteremtette az élet számára a szükséges létalapot s a legnagyobb, legkeményebb, legkeservesebb munkát elvégezte, 1691-ben Szegedre helyezték magyar szónoknak és helyettes házfőnöknek. Bokros érdemeire való tekintettel a tartomány „állandó tiszteletbeli definitor'" címet ajándékozott neki. Szegeden a török élte ekkor még utolsó napjait. A következő években is évről-évre vándorol más helyre, majd mint házfőnök, majd mint magyar szónok. Stációi Szeged 1691, Léva 1692, Kecskemét 1693, Szendrő 1694, Gyöngyös 1695, Szolnok 1696, Szeged 1697, Eger 1698—1700, Nagyvárad 1701-1702, Gyöngyös 1703—1704, Kecskemét 1705, Gyöngyös 1707—1710. Időközben Rákóczi Ferenc vette kezébe a szabadság zászlaját. A Vezérlő Fejedelem a maga oldala mellett látta a ferenceseket, kevés kivétellel. Zárdáiknak egyikét-másikát fel is dúlták Heister katonái. Kecskemétet azonban Páter Nagy János (kivel később foglalkozunk), a király számára nyerte meg. János pátert Rákóczi a kurucok győzelme után Szendrőbe vitette. Utána Bárkányi került Kecskemétre, akinek viszont kurucvonzalma miatt kellett sokat szenvednie, mert közben ismét a császáriak kezébe került a város. Blahó Vince említi nagyszabású kecskeméti beszédjében : „Kurutzvilág volt akkor, Rákóczy fejedelemsége alatt. Klastromunknak guardiánja, Bárkányi János, ritka magyarsággal prédikáló atya, két esztendő alatt háromszor, mi gyanupörből nem tudom, egynéhányad magával (egyszer a tanuló ifjakkal) kitiltatott a városból." 00 3) Bárkány. az eseményeket, érzelmeit fel-feljegyezte egy-egy könyvbe. 0 maga írta a kolostor számadási könyvébe ezen háromszori kitiltásáról, meneküléséről a feljegyzést. Ügyét alighanem az ellenpártiak hamis beállítása után a tartományi tanács is tárgyalta, mert arról vádolták, hogy a várost felgyújtással fenyegette. A tény, hogy a diákság, a hazafias fiatalság mellette volt és vele ment számkivetésbe, mutatja Rákóczi nevelője hazafias munkásságát. . . Kecskemétről Gyöngyösre került az öreg Bárkányi János páter, ahol 1710ben fejezte be áldás- és szenvedésteljes életét. S ami a szentek glórioláját fonja homloka köré : Kudelka Gellért, a történelmi adatok lelkes gyűjtője, régi iratok közt azt a feljegyzést találta (in tabula universali dispositionom), hogy Bárkányi a pestisbetegek szolgálatában kapott ragályban halt meg. Stílszerű halál oly áldozatos élet után, amilyen Bárkányié volt. ;,0 i) A Vezérlő Fejedelem dicséretére legyen mondva, országos nagy dolgaiban sem feledkezett meg egykori nevelőjéről, aki felett az idő eljárt és azon kolostorról, melyben tartózkodott. A gyöngyösi bevételi napló őrizte meg ezen drága adatot az utókor számára. — 1704-ben olvassuk: 1704. júl. 9-én P. Beda eltartására adott a kolostornak Rákóczi Ferenc Vezérlő Fejedelem 12 magyar forintot. 1704. júl. 16-án P. Bárkányi gondozására 10 arany (48 forint). 1704. szept 10-én ala-
