P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója

mizsna gyanánt 100 forint. 1705. jún. 22-én alamizsna gyanánt 60 forint. 1706. Bárkányi borért ad bizonyos összeget a kolostornak, melyet bizonyára Kecskemétre juttatott neki a fejedelem. 1708. P. Bárkányi eltartására 100 forint. Alig is lehet szebben jellemezni a Vezérlő Fejedelmet, mint a bevételi naplónak ezen mellesleg odavetett adatával : a legfényesebben igazolják, hogy nemes, nagy, hálás lélek volt, aki országos munkái közben sem feledkezett meg azokról, kiknek bármit köszönhetett. Bárkányiról különben még későbbi vallomásaiban is megemlékezett, mint olyan egyénről, akinek vallásos nevelését köszönhette.'"

0

0) Bárkányi utódai a kolostor és templom építésében aztán lassanként tovább haladtak. Kiváló jótevőre találtak. Még Bárkányi János fordult Esztergomba a 100 esztendős prímáshoz, Szécsényi Györgyhöz, aki fiatal korát Szécsényben töltötte, mikor atyja, mint várnagy teljesített szolgálatot. A nyomorult állapotokra és egyben a prímás egykori hazájára való hivatkozás, megtette hatását. A mindenképpen nagy egyén megkönyörült a szécsényi kolostoron és 1692. október 23-án Pozsonyban kelt leiratával biztosítja a szécsényi kolostor felépítését. A nagylelkű és emellett katonás karakterű prímás rövid, de velős rendelkezése így hangzik : „A legszentebb Üdvözítő Provincia ferences atyáinak Isten akaratából a jövő év Szent Pál megtérésének ünnepén adatnak a szécsényi kolostor felépítésére 10.000 forintok. Akkor jöjjön az esztergomi káptalan két tagja, akiknek kezébe tétetik le ezen összeg és a Tisztelendő káptalan consistoriumában tétessék le. Onnan részletekben adassék ki a pénz az építés fedezésére. Lesznek, akik felülvizsgálják (az építkezést és a kiadandó összeget) és ha a legcsekélyebb értékben is másra használtatnék a pénz, azontúl több ne folyósíttassék. Ugyanazon alkalommal, mikor a Páterek idejönnek (a pénzért), hozzanak nekem bizonyságlevelet, melyben magukat arra kötelezik, hogy emlékezetemre a kolostor tekintélyes helyén nevemet és címeremet elhelyezik... Pozsony, 1692. 23. október". Min múlott, hogy a következő évben a felajánlott összeg nem lett kiadva, nincs feljegyezve. Csak 1694. február 7-én történt a pénz kiutalása, melyről Szécsényi a következő okiratot állította ki: „Adtam kezekhez az esztergomi nemes Káptalannak 10.000 forintot a szécsényi klastromra. Illés és Miller uram vették kezekhez. Ott, Szombatban, a Consistoriumban fogják letenni eő kegyelmek és a P. Provinciális quietantiájára per partes erogálni azon klastrom épületire, kiről ez írásomnak köllett kelni szükséghképen. Azon klastromon címerünk is legyen, kit innen küldünk, amikor megintnek róla. Datum Posonii die 7. febr. Anno 1694. Szécsényi György esztergomi érsek, Illés István esztergomi custos és kanonok, Miller János esztergomi kanonok..."

50

6) Most már hozzáláthattak a munkához. A kolostor anyagi, pénzbeli ügyeit az apostoli szindikus intézte. Ezen alkalommal Ficsor György, a kolostor jótevője, a szindikus. Szívén viselte a kolostor jövőjét. Alkalmas építőmestert találtak Kalcher Márton mester, pesti