P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
instituált guardián, sokat beszélgettem mind az helynek situssáról, mind pedig a fráterek sustentátiójáról." 43 1) Rendkívüli tényként említjük meg, hogy Gyöngyösi Imre nagy tudománya, szónoki készsége mellett, mint gyakorlott, ügyes karnagy is híres. Az énekszerző Dusi és Czandler karnagy páterrel, hárman vetették meg a szécsényi nép-ének alapját. Gyöngyösinek azontúl is magasan ívelt pályája: Szegeden, Galgócon és Gyöngyösön folytatta nagyszabású munkásságát. Leo Mátyás követte a szécsényi guardiánságban. 1603-ban még klerikus volt, mikor nagy útra vitte társul magával Abdái provinciális. A hitújítók ugyanis a galgóci kolostort még évekkel előbb .felgyújtották és a testvéreket elűzték. Mikor Galgóc birtoklásában változás történt, s Rudolf király is a katholikusoknak fogta pártját, Abdái maga mellé vette Leo Mátyást, Prágába mentek a király elé és a királytól kieszközölték a rendeletet a kolostor elfoglalásához. 1608-ban már helyettes tartományfőnöknek választják, a kiváló Újlaki halála után. 1610-ben és 1630-ban Hradistyén, 1629-ben Füleken házfőnök. Hradistyéről került Szécsénybe. Boldogfalvi Kis Gergely 1628-ban mint studens páter hallgatja még a derék külföldi Jesi páter előadásait. Egy évtizedre rá különböző kolostorokban tevékenykedett ; Leo Mátyás után kerül a szécsényi kolostor élére, aztán lett szendrői guardián, majd mint Nyári István kapitány házi lelkésze hal meg. Kis Gergelyt Kolozsvári Bertalan követi a szécsényi házfőnökségben. Kolozsvári pályafutása az akkori idők ferencesei tipikus példájaként szerepel. Alkotó, szervező tehetség. Három ízben házfőnök Szécsényben; sőt itt kezdette szerzetesi életét is; 1630-ban találjuk a klerikusok között nevét. Elete az áldozatosság állandó sorozata. 1640-ben fiatalon került első ízben a szécsényi ház élére. Időközben bajok történtek Erdélyben : a csiki részt a tartománytól bosnyák páterek elszakították. Hogy Erdélyt, főleg a csiki kolostort megtartsák a rendtartomány számára, a szentéletű Jesi Fulgenc mellé a rendtartomány Kolozsvári Bertalant és Csiki Imrét adta társul. A csiki kolostor azonban az új tagozódás mellett maradt, miután nehéz is volt olyan veszedelmes időkben akkora távolságból kormányozni. Jesi társaival Csik helyett legalább másutt szeretett volna letelepedni. Sok szenvedésen mentek keresztül, miután Rákóczy fejedelemsége alatt a katholikusokat mindenütt elnyomták. Szárhegyen sikerült végre kis kápolnát építeniök, de Jesit 1646-ban Gyergyóújfaluban elragadta a pestis. Kolozsvári szentéletü elöljáróját a szárhegyi kápolnában temette el. A magára maradt Kolozsvárit 1648-ban „a nyakas református erdélyi fejedelem, arra hivatkozva, hogy nincs több kolostor engedélyezve a csiksomlyóinál és a mikházinál," elűzte Szárhegyről. 1 8") Kolozsvári így sok keserűség és szenvedés után visszatért a provinciába. 1651-ben szegedi, 1656-ban sebesi, 1657-ben kecskeméti, 1659ben ismét szegedi guardián. Szegedről kerül Szécsénybe 1660-ban a nagy ember. Állásában 1662-ben újra megerősítik. De 1662-ben — mint látni fogjuk — a török veri ki. Újra felveszi a vándorbotot és
