P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
csüggedetlen erővel dolgozik tovább Sebesen, Szegeden s még 1673ban gondjába veszi a gyöngyösi Sárhegy tetején emelt Szent Anna kápolnát és szerez számára búcsúkedvezményt. Kolozsvárit első szécsényi házfőnöksége után Szegedi Ferenc követi. Szegedi 1631-ben lép a rendbe. 1640-ben Szécsényben szónok s Kolozsvári helyettese; 1641-ben Szegeden szónok; 1642-ben uzsaszentléleki, 1643-ban szécsényi guardián. Volt főnöke és osztálytársa, Kolozsvári, bizonyára értesítette az erdélyi állapotokról és Rákóczy Györgyről; azért sietett 1644-ben Rákóczy Zsigmondhoz, hogy menedéklevelet szerezve, megmentse a kolostort; 1647-ben galgóci guardián és theologiai lektor; 1648-ban, mint a rendtartomány megbízottja megy Rómába, hogy a rendtartományt a német általános biztos joghatósága alól felszabadítsa. 1649-ben másodízben guardián ja a szécsényi kolostornak; 1650-ben tartományfőnök. 1654-ben Károlyi László házi lelkésze, 1656-ban gyöngyösi, 1659-ben sümegi guardián, 1663-ban kassai elöljáró. Szegedire még visszatérünk. O szerzett a szécsényi templom számára „oltárkedvezményt" (altare privilegiatum), s folyamodott az esztergomi prímáshoz, a kolostor érdekében. Nem tévesztendő össze a másik Szegedi Ferenc páterrel, aki irodalmi művei, elmélkedései, beszédei révén ismeretes, akit 1672-ben Szőllősön félholtra vertek a kálvinisták. 43 3) Szegedi Ferenc utóda Szécsényben Szeniczi (Barilovich) Egyed. Atyja Horvátországból menekült északra a török elől. 1636-ban tett Gyöngyösön fogadalmat. 1641-ben Gyöngyösön tót szónok és a klerikusok magisztere, 1646-ban füleki, majd 1647-ben szécsényi házfőnök. Látni fogjuk, hogy ezen időben Szécsényben is sok tót telepedett le, úgy hogy számukra állandóan tót nyelvű prédikátort tartottak. Szeniczi, mint házfőnök teljesítette ezen tisztet. P. Nagy András a História Domusban kiemeli a stúdium iránti nagy szeretetét. A nagytehetségű egyén különböző házfőnökségek mellett még a tartományfőnökségi tisztre is emelkedett. Szegedi Ferenccel egyszerre tett lektori képesítést Szegedi István. 1650-ben kerül a szécsényi kolostorba, majd 1655-ben megy Rákóczy Lászlóhoz udvari lelkésznek, ahol meg is hal hamarosan. Utána a szécsényi ház feje Komáromi Akkurzius. Komáromi ugartörő munkát végzett Kecskeméten. 1643—44-ben ugyanis a kecskeméti katholikusok, „a legeltető Pásztor nélküli juhok", a tartományfőnökhöz fordultak: „megnyomorodott, kevés szegény római kereszténységre tekintsen Atyaságtok és ne hagyjon lelki tanító nélkül bennünket". 43 4) A rendtartomány az ügyes, buzgó Komáromit küldötte a nehéz helyre, hogy megvesse a nagyjelentőségű kecskeméti kolostor alapját. 1650-ben szegedi, majd 1656-ban szécsényi házfőnök. 1659-ben Sümegről jár Keszthelyre, ahol a várban igehirdető. Itt is hal meg 1659-ben. Komáromi után Szécsénybe ismét kiváló egyéniség kerül : Jászberényi Gáspár. Jászberényi már 1647-ben nemcsak ritka ügybuzgósággal vezette a szegedi kolostort, de ő is egyike azon szegedi házfőnököknek, ki a püspöki helytartó tisztével volt felruházva.
