P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 6. Az első török hódoltság
űzhetik ki, Budát s vele az országot utolsó csepp vérig, vallási fanatizmussal fogják védelmezni. 22 9) Most már sorra jön az ország többi része. Észak és Nyugat felé terjeszti ki hatalmát ; Esztergom, a Vág, Nógrád és Hatvan-Gyöngyös felé. Ezzel Nógrád vármegyének a sorsa is meg volt pecsételve. Kapuján, a nógrádi váron már 1541-ben sétált be a török. Janicsár csapatok száguldották be a vidéket, gyújtották fel a falvakat, rabolták ki a népet. Mindig tovább és tovább jutottak ezek az előfutárok. Ismerték is ezt a vidéket, a hegyeken felüli részt, hiszen már 1526-ban csapott át rajta Szécsény közeléig egy mohamedán csapat. De most rendszeresen kezdődött az előtörés. Minden gondolkodó előtt világos volt, hogy a bányavárosok után vágyódik a kapzsi török ; a körmöczi aranyakra fáj a foga. Azért igyekezett egész széltében kiépíteni a frontot és tervszerű stratégiával előrejutni. A legbátrabb és legkegyetlenebb csapatokat küldték észak felé. A rendi káptalan tudta, hogy Szécsény hamarosan török kézre kerül. Az 1542. váradi gyűlésen már megengedték a kolostornak a kocsi- és lótartását, esetleges menekülésre. 23 0) A klerikátot idejében más kolostorba helyezték. Várad, Vásárhely, Meggyes és Kolozsváron találunk ez évben 2—2 klerikust, Zellőben is kettőt, köztük egy noviciust. Alkalmasint a szécsényi kolostorból kerültek északnak. A többi felperzselt kolostorból Szécsénybe menekült testvérek is vándorbotot vettek és biztosabb vidékre vonultak. Tapasztalásból tudták már, hogy a töröknek első lecsapása valamely vidékre, a lehető legkegyetlenebb. A szécsényi hívek pasztorációjára három pátert hagytak csupán, Bessenyei Gergely kusztost, Dobrakutyai Bernardin házfőnököt és Csáti Dömötör atyát, a külső munkák végzésére pedig 3 laikus testvért. 23 1) Bizalommal nézhettek Csátira, a nagy férfiúra, akinek vigasztalása csillapította a felizgatott kedélyeket. Azonban a csapást, melytől mindenki félt, az ő hazafias szíve nem tudta feltartóztatni. 1543-ban Losonczy István palánkkal keríti körül a várat. Sejtette, hogy a török nem sokáig késik. Tartományunk fáradhatatlan búvára, P. Kaizer Nándor a gyöngyösi kolostor levéltárában régi írást talált, melynek feljegyzése szerint 1544-ben a szécsényi kolostorból megőrzés végett a várba vittek : 17 használható és egy törött kelyhet, egy monstranciát, egy pár ezüst kannácskát (ampolnát) és tálcát, egy turibulumot, három kánon-táblát ezüst tokban és az összes templomi ruhákat. 23 2) Az utolsó jelentőségteljes adat a kolostorról. Erre a lépésre csak akkor határozhatták el magukat, mikor a törökök közeledtének hírét vették és az értékek elszállítására már nem gondolhattak. A kelyhek nagy számából arra következtethetünk, hogy más kolostorokból Szécsénybe menekült páterek, testvérek által hozott kelyhek is voltak köztük. Az utolsó pillanatban helyezték a várba értékeiket, — s igyekeztek megmenteni életüket. Mikor, mely napon történt a lecsapás, nem tudjuk. Milyen lehetett a törökök ezen első beütése, sejteti a körmöczi levéltárban őrzött azon levél, melyet 1547-ben írt a selmeczi biró : „Wie die
