P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása
1. A kolostor alapítása. (1332.) Szécsény a XIV. században ; vadregényes vidék, vad erkölcsök ! Széchenyi Tamás, a kolostor alapítójának pályafutása, birtokszerzései ; Zách Felicián végzete. Pál-Fordulás Tamás vajda életében. Kolostor alapítására engedélyt kér ; XXII. János kedvező válasza ; a pápai engedély szövege. A kolostor közvetlen környéke, vidéke ; kik voltak a kolostor első lakói 7 Domonkosok-e vagy ferencesek ? Templomszentelés ; Szécsény a budai polgárok kiváltságaiban részesül. Tévedések a szécsényi kolostor története körül. Történelmünk folyamán újra és újra találkozunk P. Nagy András nevével. Korának egyik legkiválóbb rendi tanára volt. írott hittudományi munkáinál még értékesebbek a magyar ferencesek múltjáról írt feljegyzései, ő írta meg a kassai, az egri és a híres gyöngyösi ferences kolostor történetét. A nagytudományú és szentéletű András atya férfikora delén állott, mikor a szécsényi kolostor és noviciát élére került. Alkotni vágyó lelke nem engedte nyugodni. Azonnal kutatáshoz látott és 1775-ben, néhány esztendei tanulmányozás, előkészület után, megírta a szécsényi kolostor történetét is. Mikor P. András elkészült az anyaggyűjtéssel és elrendezéssel, végig vonultatta tekintetét a kolostoron, a városon és a vidéken, hol az évszázados történet lejátszódott. S ahogy végignéz a városon és a vidéken, a szeme elé táruló kép egyenesen költői magasságba emeli a nagy theologust. Elragadó képben festi elénk Szécsényt és vidékét, mi által megkapja a munkájához szükséges keretet : „A váltakozó rétek, mezők, erdőségek valóságos virágoskertté varázsolják a vidéket, melynek közepén, kiugró magaslaton épült a város. A magaslat kiugró részén, a szép liget fölött emelkedik ki a kastély és a kolostor. Elsőrendű látványosság : úgy fest, mint hatalmas fellegvár. A szépséges képet még plasztikusabbá teszi a sötét háttér, a rimócz-hollókői hegylánc. A keretet balfelől kiegészítik a Fehérhegy váltakozó szőlőlugasai, jobbról pedig a Káprás kivágott erdősége helyén ringatózó kalászos rónaság. A várost magát körülússza a Szentlélek patakja, észak felől pedig az Ipoly kanyarodik alá, bőségesen kínálva halait, de közben megbokrosodva kitör medréből és száguld végig réten-mezőn". 7)