P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása
Szécsény és vidékének képe a XVIII. században, amint P. András szeme előtt bontakozott ki. Történetünk tulajdonképeni kezdete azonban P. András idejétől még négy és fél századdal vezet vissza a múltba. Néhai Pintér Sándor képzeletének szárnyain a történelem előtti korba száll és Szécsény vidékének geologikus alakulatait igyekszik megfesteni, amikor a tenger hullámai csapkodtak a kuruc országgyűlés által oly híressé vált „borju-pást" fölött . . . 8) Ilyen meszsze nem megyünk a múltba. A történelmi kép keretéhez az ősi okmányok adják az alapot. A XIII. és XIV. századba nyúló okmányok pedig arról tesznek tanúságot, hogy ez a vidék még sokkal szebb* vadregényesebb volt, mint P. Nagy András idejében, a XVIII. században, vagy mint amilyen lehetett akkor, midőn hullámok nyaldosták a gátként körülálló hegyláncot. Szécsény és közvetlen vidékéről az első körvonalakat IV. Béla adománylevele nyújtja 1229-ben. A király Szécsényt, Rimóczot, Gecseyt (talán Gécet) és Almást ajándékozta Pouse (Pósa) hercegnek és pedig ezen helyiségek jobbágyaival együtt. A latin nyelvű adománylevél a „villám" szót használja, melyet major, vagy helység értelemben kell vennünk. 9) A tény, hogy mindegyik helység, „villa", jobbágyakkal rendelkezett, mutatja, hogy ezen helységek között hatalmas szántóföldek húzódtak, miként ma is itt terülnek el a legjobb szántóföldek. Szécsény közvetlen környékének képét oklevelekből hűen megrajzolhatjuk. Szécsénytől délkeletre, a jelenlegi lóci országút mentén, közel a „Kerekdomb"-hoz feküdt Wárad, más néven Váralja helység. SzentGyörgy néven is szerepel. 1 0) A hagyomány alaposságára vall, hogy mind a mai napig Váralja, Szentgyörgyalja névvel különböztetnek meg azon vidéken egyes földterületeket. Wárad nagyobb helység lehetett. Később megemlékezünk az 1343-ban történt garábi botrányos esetről, melynek felülvizsgálói között Wárad község Gergely nevű plébánosát is találjuk. Lehet, hogy ez a Gergely egy személy azzal a Gergely plébánossal, kinek nevével egy 1301-ben kelt oklevélben találkozunk. 1 1) A község és vidéke a tatárjárásnak esett áldozatul. A pusztulás után azonban munkához láttak és újra fölépítették. A századok folyamán egyes jobbágyak földhöz, tulajdonhoz is jutottak, melyet a nógrádi várba vonulva, a Kácsik családnak adtak el. A török világban is szerepelt még Wárad : a gyászosan végződött szécsényi csatában a török húzódott meg falai között. 1900-ban az országút építése alkalmával épp az egykori templom alapfalaira bukkantak. Áz alapfalakról következtetni lehet, hogy a templom az Árpád-királyok korában épült, román stílben. Mocsáry „Nógrád vármegye esmertetése" c. munkájában, 1826-ban azt írja, hogy Wárad helységének maradványai még látszanak a volt templom omladékaival együtt. 1 2) Kutatást azonban nem végeztek a romok körül; az országút véglegesen lehengerelte az alapfalak maradékait is. A templom román apszisának körvonala vehető még ki az országút szélén.
