P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 4. Új emberek, új élet

a világpiacra szórták a hagenaui, krakói, regensburgi nyomdák dicsőséget szerezve a magyar névnek külföldön is. Az országban ez az idő termelte a legtöbb megmaradt kódexet. Ha Igali Fábián előírta, hogy minden testvér a hét három napján gyakorolja magát a betűvetésben, még inkább buzgólkodtak a tudományok érdekében az obszerváns testvérek. Nagy az érdemük a magyar műveltség terjesztésében. Minő hatalmas könyvtárral kellett a budai, esztergomi konventnek rendelkeznie, melyekből a széleslátókörű és nagy olvasottságú Temesvári Pelbárt és Laskai Oswát táplálkoztak ! A szécsényi kolostor lakói és elsősorban a növendékek nevelői, előadói ugyanabban a neveltetésben, taníttatásban részesültek. Vagy külföldi egyetemet végeztek, vagy, ami ezen időben még többet ért, a két nagy mestert hallgatták a filozófián és theológián. Ezen időben újra több szécsényi ifjú nevét találjuk a külföldi egyetemek ifjúságának lajstromában.

16

1) Az egyházmegyei papság és a rendi testvérek között gyakorivá válik a Szécsényről, Szécsényvidéki községekről történt elnevezés. 1490 körül Széchenyi János pappá szentelése előtt felmentést kér, mert diák korában Endrefalvy István szécsényi lakost önvédelemből megölte

1

0"

2) 1520-ban Ferratius apostoli biztos Széchenyi Zsigmond (Sigismundus de Zechen) Esztergom egyházmegyei papot Szent Péter templomának építésére adott alamizsnája fejében gyóntatója szabad választására jogosítja fel, annak renkívüli felhatalmazásokat ad.

16

3) A rendi Urbariumban pedig „Széchenyi," „Varsányi," „Pásztói" nevű kiváló egyének szerepelnek. Hasonló neveket találunk a gyöngyösi kolostornak egy 1487-ből származó ősnyomtatványába írva. Úgy véljük, hogy a sok rendi és egyházmegyei pap és a külföldi egyetemekre került ifjak, a szécsényi kolostorban, mint kultúrgócpontban kapták a magasabb tudományokhoz szükséges előkészületet, oktatást. — Különben nem könyvelhetnénk el annyi „Széchenyi" és Szécsény vidéki nevet.

lb

4) A kultúrális, tudományos munkálkodás mellett a népművelés, prédikálás, egyszóval a lelkipásztorkodás volt a szécsényi kolostornak ezen időszakban is legfontosabb feladata. A ferences prédikálásra nézve találó a Régi Magyar Nyelvemlékek megállapítása : „A főúri asszonyrend nem áhitatoskodott akkor a lelkes Albach nyelvén. Magyarország hajdan igazán a nemzeté volt. Minden társalgás és tanácskozás magyarul folyt. . . Olyan Gegő Elek lelkületű tüzes magyar ferences barátok járták zárdájuk mecenási házait, vagy káplánkodott némelyike azokban, buzgón írt kora és hite szellemében idves magyar tanításokat."

1

0°) A ferencesek méltányolták Mátyás érdemeit. Mátyás udvarában ferences másolókat, íródeákokat találunk. De mint Szent Ferencnek a „vir catholicus et totus apostolicus"-nak követői hamar észrevették, hogy az új szellem veszedelmet rejt magában. Azért gátat emeltek annak terjeszkedése ellen. A pogányság felszínre hozása elpogányosította a lelkeket. Először a gazdagok hajlékaiból tünedezett a vallásos élet. Élvezethajhá-