P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben

melletti állásfoglalásáért)... Az oklevél hátlapjának régi időből származó felírásából azt is kiolvassuk, hogy Széchenyi László, János fia adósságai is tetézték a terhet (assumptis oneribus Johannis îilii sui). Ezért szánja rá magát Széchenyi László arra a különös, szinte megszégyenítő elhatározásra, hogy vejének Losonczi Albertnek zálogba adja birtokát. Röviddel ezen szerződés után Széchenyi László János nevű fia hirtelen meghal. Sietve-siet azért vissza a saági konventhez, hogy családja fiúsítási jogával élve, két leányára irassa át birtokát. 1454. december 22-én. Szent Tamás napján, újra a saági konvent előtt találjuk, hol birtokát két leányára iratta. Ezen oklevél elején olvassuk, hogy a közelmúlt napokban halálozott el János nevű fia.. .

12

9) Ugyanezen alkalommal másik szerződést köt Széchenyi László a saági konvent előtt, — mellyel részletesebben foglalkozunk. Szerződést kötött a kolostor főnökével, guardiánjával, mely szerződést már az előző fejezetekben érintettük, s melynek másoldalú megvilágítására még visszatérünk. A szerződés lényege a következő : Az idők zűrzavarossága alatt szükségbe kerülve, •— Széchenyi László — visszaadás terhe alatt vette át a kolostortól az ősei által Isten dicsőségére ajándékozott arany és ezüst egyházi edényeket. Miután azonban nem tudta ezeket visszaszármaztatni, a kolostoron, a testvérek ellátásán oly módon óhajt segíteni, hogy kárpótlásul, örökös használatra átengedi Csaal és Litva hontmegyei, és Kovácsi nógrádmegyei birtokait, az Ipolyra épített malom jövedelmével együtt. Az oklevél arról is beszámol, hogy a birtokot Zánthói András nemes (nobilis vir) és Szabó Balázs (Blasius Sartor) és Nagy Tamás, ezeknek leszármazottjai, vagy mások kezelik, a kolostor guardiánjának akarata szerint. így óhajtott Széchenyi László a kolostor lakóiról gondoskodni.

13

0) Ezen okmányra hivatkoztunk az előző fejezetben, mikor azt mondottuk, hogy visszamenőleg igazolja a szécsényi kolostor munkásságát. A Széchenyi család tagjai, Sz. László ősei „Isten dicsőségére" csak tudományos, társadalmi v. lelkipásztori munkásságért ajándékozhattak a kolostornak olyan értékes arany és ezüst egyházi edényeket, melyeknek értéke felért három község határával. Felmerül a kérdés : miképen kerültek a kolostorból az egyházi edények Széchenyi László kezébe. Biztos feleletet nem tudunk adni. Lehet, hogy a cseh betörések miatt Széchenyi László várkastélyában vélték biztos helyen megőrizni ; az is lehet, hogy az egyházi edények már a csehek birtokában voltak s az 1444-iki békekötés értelmében kellett visszaadni, (miként ezen békekötésre hivatkoztunk) melyen Széchenyi László, mint kezes szerepelt. De az oklevél kitétele : „ezen zűrzavaros időben a kolostortól a visszaadás feltétele mellett átvett egyházi edényeket nem tudván visszaadni", a következő felfogást támasztja alá : Széchenyi László a cseh invázió alatt eladósodott ; az idők viszontagságai miatt kölcsönt nem kapott, azért a kolostortól -elkérte és elzálogosította az arany-ezüst egyházi edényeket. Azonban