P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben

később sem kapott kölcsönt, az edényeket visszaváltani nem tudta, azért a kolostornak a fenti szerződés alapján igyekezett kártérítést nyújtani. A vejével, Losonczi Alberttel kötött birtok-elzálogosítás, János fia elhalálozásával érvényét vesztette, s ezért adhatta a kelyhek fejében a birtoktagnak ama három község határára eső részét. A cseh világ alatt sokat nélkülözött a szécsényi kolostor amiatt is, mert a kifosztott néptől nem nyerhetett segítséget. Ez a szerződés megszüntette a guardián gondját. De nagyon rövid időre... A keresztény világ felujjongott a nándorfehérvári diadalra, 1456. augusztus 11.-én. Azonban hamarosan gyászba borult az ország. Előbb Hunyadi János, majd Kapisztránói Szent János fejezte be dicső földi életét. Kapisztrán a maga teljességében fogta fel a török veszedelem nagyságát. Aggódó lelke a jövőbe nézett és vészes jövendölést hirdetett haldoklásában : Vae regno Hungáriáé ! Jaj a magyar birodalomnak. Hunyadi és Kapisztrán ugyan megállították a vészt, de az ország közönye, a nagyok pártharca és könnyelműsége miatt aztán mégis bekövetkezett a szomorú vég, Mohács. A tragikus esetek egymást követték az országban ... Csupán Hunyadi László gyászos halálát érintjük, melyet megbénultan szemlélt az ország; csak „egy igénytelen barát", mert az óbudai szószékről kifejezést adni felháborodásának, erős szavakkal jelentve ki, hogy az ártatlanok vére bosszúért kiált az égbe. Az ország válságos helyzetbe került. A velencei követ jelenti 1457-ben Budáról : „Az ország nagyobb része el van pusztítva."

13

1) Mialatt a keresztény csapatok délfelé vonultak, északon ismételten a csehek kezdtek kellemetlenkedni. A csehek legkegyetlenebb vezére Axamit felhasználta a keresztény seregek belgrádi harcát s a későbbi zilált állapotokat, elfoglalta Jenőt és hogy magát esetleges ostrom ellen biztosítsa, várral vette körül. Axamit hada tulajdonkégpen „bratrik" „testvérekéből, jobbár, mondva, csavargókból állott. 0 maga köztük a legvérengzőbb. A bártfai levéltár oklevelében, valamint Aeneas Sylvius feljegyzésében (1571-ből) „insignis latro", „a mesterségét kiváló eredménnyel gyakorló rabló" néven szerepel.

13

2) Aeneas Sylviusnál olvassuk, hogy ezen rablóbanda tagjai a zsákmányt havonként összehordták és kiosztották, az utoljára hozzájuk csatlakozónak — az evangélium szőlőmunkásaira hivatkozva, — ugyanannyit juttattak, mint az elsőknek. Ezek a bratrik erkölcstelen rablótársaságot alkottak, s jaj volt annak a vidéknek, melybe befészkelték magukat. „Semmi sem volt előttük szent, vagy tiszteletreméltó. Nem a női erény, s családi tűzhely ; a Svehlától és bratrijaitól kiostromolt Kosztolán várában háromszáznál több elhurcolt nő találtatott."

13

3) Újlaki Miklós nagyon jól tudta, hogy a csehek átkai a vidéknek. Kiverésükre — sajnos — hiányzott a megfelelő katonaság. Azért ő 1456. május 28.-án nagy összegért visszaváltotta Jenő várát.. . Axamit azonban sokkal telhetetlenebb volt, semhogy a pénzösszeggel visszavonult volna a szinpádról. A rabló természet nem