P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben

azt jegyezzük még meg, hogy északon a huszitizmus kevésbé vált veszedelmessé : a népet hamar kijózanította a huszitizmusból a cseh katonaság, főleg a „bratrik" kegyetlenségei. Azért tértünk ki hosszabban a rendnek a husziták ellen viselt szellemi harcára, mert így könnyebben megértjük azt a kegyetlenséget, mellyel a husziták a ferences kolostorokra vetették magukat. Látták, hogy legnagyobb szellemi ellenfeleik, Marchiai Jakab, Kapisztránói János és ezek rendtársai. így eleve sejthetjük, hogyha ferencesekkel találkoztak, aligha kötöttek velük barátságot borozgatás közben ... A szellemi harc, a tévely terjedése és elfojtása mellett külsőleg nagyobb felfordulást jelentett a cseh csapatoknak a felső megyékbe való betörése. Prokop vezérük 1431-ben legyőzte a császári sereget. Most aztán szinte akadály nélkül tört be Magyarországba. Elsőnek a Vág és Nyitra völgyét hódította meg és fosztotta ki. 1454-ben a sági konvent előtt Széchenyi László hivatalosan jelenti be veszteségeit, melyek a csehektől 15 év óta érték birtokait.

11

0) 1432-ben a bányavárosok, a körmöczi arany, kitűzött céljuk ; 1433-ban pedig Szepes, Sáros és Liptó megyéket foglalták el. Ekkor pusztították el a németlipcsei és szepesiglai ferences kolostorokat.

11

1) Könnyen törhettek előre. Zsigmondot nagyobb veszedelem fenyegette : a török. A zsebxákoknak ezen utóbbi előtörésére mégis felfigyelt Zsigmond és Budára hívott országgyűlésen ketté osztotta az ország haderejét, a déli és az északi hadseregre. Zsigmond maga az északi hadseregre 4000 katonát ajánlott fel, Nógrád és Pest megye 1000—1000 lovast, Széchenyi László, szécsényi birtokos, 100 lovast.

11

2) 1434-ben Lipan falu mellett ütközött meg a két csapat, de a harc a csehek győzelmével végződött. Mocsáry azt állítja, hogy 1433-ban csapott át „a táboritáknak, vagyis huszitáknak vezére Pardus de Horka az Ipoly völgyébe és foglalta el Nógrádot, egyben Szécsényt, mely csata alkalmával Velkó, a husziták kapitánya is elesett." Azonban ezen csatának idejét későbbre, 1440-re kell tennünk. Az 1440. év kapóra jött a cseheknek. Zsigmondot 1438-ban Erzsébet leánya, illetve ennek férje, Albert követte. Azonban két évig sem állott az ország élén, mikor váratlanul meghalt. Nagy fejetlenség következett az országra. A török veszedelem miatt a rendek egy része nagy hatalommal rendelkező férfiút szeretett volna látni a trónon, s már-már elérték, hogy az özvegy királyné kezét adja Ulászló lengyel királynak, midőn a királynénak fiúgyermeke született. A királyné a házasságot elejtette és fia számára igyekezett biztosítani a koronát. A kettészakadásban aztán felborult a rend és béke. Úgy a királyné, mint a Budára bevonuló és országgyűlést összehívó Ulászló igyekezett magának az ország bizalmát és támogatást megnyerni. Az ország kettészakadt, — miként a történelem folyamán azelőtt és azután annyiszor. A közmondás szerint pedig inter duos litigantes tertius gaudet. A kajánul markába nevető harmadik ez esetben a cseh volt. Ellenállás nélkül szabadon garázdálkodhattak a cseh csapatok. Sőt bizonyos tekintetben törvényes biztatásra foglaltak el egymásután városokat és megyéket. A királyné ugyanis szo-