P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

Bevezetés

hantokat, mert a jövő életét rejtik magukban. A multat nem dicsérni akarjuk ; a múltból tanulni, okulni s a múltra építeni, ez a mi felada­tunk. » A mult alapja, gyökere a jövőnek. Nagy igazságot hirdet Danzas : „Oly rendnek, mely nem él saját múltjából, nincs jövője." 5) A pedagógia nem talál elég szavakat, hogy méltóképen értékelje a példa hatását. Scipio Africanus a íórumon lelkesül föl, mert ott szemlélhette Róma nagyjainak dicső tetteit. A fiatalságnak példa kell, ideál kell, nagyság kell. Nagy tettek és alkotások, harc és győzelem. Nem képzelt, szemfényvesztő nagyság, hanem igazi nagyság, való élet és igazság. A magyar ferences nyugodtan tárhatja fel rendje múltját, biza­lommal meríthet történelme kincseiből. Nincs miért félnie. A kevés hiba, negatívum mellett sokkal több az erény, a hősiesség, a pozití­vum. Nagy múltja még a kivül állókat is csodálatra ragadja. À leg­újabb időben országunk nagyjai ismételten hajtották meg a hódolat és elismerés zászlaját a rend múltja előtt. 0) Történetíróink nagyjai közül többen — (Balanyi, Bölcskei, Böröcz, Karácsonyi, Kollányi, Vargha, és mások) éveken keresztül kutatták a ferences multat és értékes művekben hivták fel rája ország-világ figyelmét. Szécsény múltjában a tárgyilagos történetet, a való életet keres­sük és nem tisztán az épületes tetteket. Csak a teljes igazság oktat és győz meg. Es ennyiben Szent Ferencnek sincs bizonyára kifogása az ellen, hogy fiainak életét bemutatjuk. A mai világ, főleg az ifjúság, igazságot, nyilt beszédet keres. Ügy vesszük az életet, amilyen való­jában ; amilyennek a kéznél fekvő bizonyítékok elénk állítják. Ily lélekkel járulunk az „ősök sírlakához, hogy régi fénynél új világot gyujtsunk." A múltba nézünk, hogy belőle okuljunk és erőt merítsünk a jelen és jövő magasztos hivatásához . . . Úgy véljük azonban, hogy a hatszáz év történetének a kolostor lakóin kívül másokhoz is van szava. A ferencesek életfájá­nak csak gyökere húzódik meg a négy fal között. Törzse és ágai kifelé nőnek, terjeszkednek ; gyümölcse az ország, a nép ölébe hull. „Aliis proficere", — másnak is javára lenni, hangzik a szentferenci Programm. Élni az országért, élni a Ielkekért. Ezt a programmot valósította meg a szécsényi kolostor is. A budai, egri, esztergomi, pécsi, pozsonyi s más kolostorok története bizonyára nagyobb a szécsényi kolostor történeténél. Még jelentősebb a gyöngyösi és szegedi kolostor múltja, — mert e két utóbbi körül forgott a török hódoltság magyarságának élete. A szécsényi kolostort, s magát Szécsényt különös helyzete és történel­mi szerepe állítja az országos történelem középpontjába. Története kezdetén északról a cseh zsebrákok tolták ki Szécsényig bástyáikat ; aztán délről ugyancsak az Ipoly-völgyig hatolt a török ; mig a világ­háború után ismét Szécsényig törtek a csehek s az Ipoly ma is országhatár ... Az Ipoly völgyében csapott össze Kelet és Nyugat, falai alatt táborozott Hunyadi János, Mansfeld, Bocskay; a Vezérlő Fejedelem pedig ott tartotta kuruc országgyűlését ... Az országos

Next

/
Oldalképek
Tartalom