P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - b) A templom belseje, oltárak

Szűz tiszteletére volt szentelve ; a törökvilág után először Szent Jakab tiszteletére szentelték a főoltárt. 1727-ben avatták szentté Nepomuki Jánost, s a jezsuiták és az ország mágnásai siettek a monarchia szentjének a tiszteletét előmozdítani. Szécsényben Forgách János és felesége, Cziráky Margit, 1733-ban emeltek új oltárt Nepomuki Szent János tiszteletére. Egy ideig ez az oltár volt a főoltár. Baloldalán, a kórus felől ajtót alkalmaztak az átjárásra. 1738-ban azonban — miként említettük — a templom új titulust kapott, a Szent János-kép lekerült és helyét Jézus színeváltozása képe foglalta el. Ekkor készült a jelenlegi főoltár. A Nepomuki Szent János-oltárt 60 rajnai forintért a surányi templomnak adták el. Az oltárkép maga először a kórusra, majd a templom mellékoltárára került, de miután annyira elromlott, hogy kijavítani nem lehetett, a legújabb restauráláskor végleg kikerült a templomból. A főoltár menzája felett két pillérpár előreugró retábulumot szegélyez. Középen igen gazdag, áttört koronázó ornamenttel díszített rokokó képráma vonja magára figyelmünket. Az oltár párkányzatának közepén Szent Anna szobra áll a kis Szűz Máriával, a kiugró részen pedig, jobbról-balról két angyal egy-egy címert tart. — Az evangéliumi oldalon a Forgách család címere, (nő leomló hajjal ; régi szokás szerint a férfi címere volt az evangéliumi, a nő címere a leckeoldalon) ; a leckeoldalon pedig a Cziráky család címere (álló farkas, kibontott zászlóval). Mögöttük volutás oldaltámasszal és pillérekkel szegett oromzat emelkedik felszökő orompárkánnyal, legfelül két kis angyal-szoborral és J. H. S. emblémával. Jobbról-balról két szép barokkszobor tölti ki az oszlopok közti teret. A szobrok közül az egyik Szent Katalint ábrázolja ; úgy látszik, a Forgách család Katalin lányuk emlékének állították az oltárt ; a másik, Szent Borbála, talán azért, mert S.;ent Katalin mellé leginkább látszott alkalmasnak. Különben Borhála is volt a familiában, így Forgách Katalin nagynénje, Barkóczy Bczbála. A tabernákulumot Spiegel Márton testvér faragta 1773-ban, A szép főoltár értf két emeli Unghváry Sándor festőművész új, Jézus Szíve oltárképe és Saffarik lakatosmester vörösréz, vert íabernákulum-ajtaja. A szentélyben, a főoltár előtt két oldalt padok állottak. A padsor végére Eszterházi Antal gróf és felesége, Koháry Éva, Máriaszobrot helyezett. 1772-ben állították a főoltárt jelenlegi helyére, az apszisba. A gondolatot a változtatáshoz az adta, hogy esőzések alkalmával nem tudták a nép által annyira szeretett körmeneteket megtartani. Kósa Benedek a szentélybe hatalmas tölgyfaajtót állított — kotokban —- s így a hátsó ajtón át, a kolostorfolyosón, azóta szépen megtarthatók a körmenetek esős időben is. A szentély abakusa XVI. Lajos-stílű építmény. Menzájában 3 barokk ereklye-fülke van, üveg alatt. Olajfestménye Szent István vértanút ábrázolja. A XVIII. század végéről ered. A templom hajójában jelenleg négy oltár áll. A legszebb ezek közül Szent Antal oltára. Gróf Balassa Pál (ki 1740-ben lett Nógrád