P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - b) A templom belseje, oltárak

vármegye főispánja) és felesége Battyány Julianna építtették 1737-ben, 600 rajnai forintért. Közös címerük az oltár közepén van elhelyezve ; az evangéliumi oldalon a Balassa család címere (ökörfej), a lecke­oldalon a Battyány család címere (oroszlán, pelikán). Különösen szép az oltár felső részén elhelyezett angyali üdvözlet szoborcsopor­tozat ; igen finom szobrászati munka és művészi elgondolás. Szépek a szőlőfürtökkel díszített csavaroszlopok és azok összhatása. A menza feletti üres tért ügyesen tölti ki a szépen faragott tabernákulum. A párkányzat felett kisebb oszlopok s mögöttük díszes háttér fut fel, mely sugárdísszel végződik. A párkányzat minden kiálló pontján szobrok állanak. Szent Antal szobra és a többi szobor kevésbbé értékes. A Szent Antal oltárral szemben áll Szent Ferenc oltára. 1775-ben készíttette a kordás egylet. A helyén álló régi Szent Ferenc oltárt a megyeri templomnak ajándékozták, mert ennek oltárait a tűzvész elhamvasztotta. A retabulumot nagy oltárkép takarja. Jobbról-balról egy-egy oszlop és pillérpár áll ; a párkány fölött rokokó volutával támogatott oromzat, orompárkánnyal és sugárdísszel. Alter Antal pesti asztalos és Hebenstraith József faragó 185 forintért készítették az oltárt. 1') A kép (a porciunkolai búcsú ábrázolása) Falconer Ferenc budai festő munkája ; kevésbé értékes festmény, 40 rajnai forintot fizettek érte. Az oltárt magát Gyöngyösről való Neumann József festette be, az akkori időben óriási összegért, 150 forintért. Ezt az oltárt a kor­dás egylet tartotta rendben; 1788-ban, az egylet föloszlatásakor II. József rendeletére, ellicitálták. Hetven forintért vették meg az óvári hivek templomuk részére. Azonban a méret nem felelt meg, nem féri be az óvári templomba és így visszakerült régi helyére. Az oltá­ron elhelyezett Szent Bonaventura és Toulousi Szent Lajos, igen szép faragású szobrok, az oltár legnagyobb értéke. A hajó evangéliumi oldalán áll a Fájdalmas Szűz Anya oltára;, evvel szemközt Szent József oltára. Nepomuki Szent János oltárképe került a főoltárról ezen oltárra. Magát az oltárt Ausztriából hozták a szécsényi templomba, a vele szemközt levő oltárral együtt. Rendkí­vül szép oltár mind a kettő. P. Trubeczky József tartományfőnök szerezte mindkét oltárt 1751-ben Enzensdorfból az ottani ferencesek templomából. Korai barokk oltárok, a XVIII. század elejéről, esetleg a XVII. század végéről. Menzájuk fölött két pár finoman faragott csavaros oszlop emelkedik; ezekre párkány nehezedik, melyen újra kisebb csavaros oszlop emelkedik és orompárkányt tart; az orom­zaton kisebb olajfestmény (a Szent Lászlót ábrázoló, sajnos, elmá­zolva.) 1756-ban Spiegel Márton testvér szép cirádákkal, felfutó vad­szőlődíszítménnyel látta el, ami által igen emelte az oltárok szépsé­gét. A szobrokat (Szent János, Szent Mária Magdolna, Szent Rókus, Szent Sebestyén) füleki szobrásszal készíttették. Nevét nem jegyezték föl, pedig megérdemelte volna, mert nagyon szép alkotások. A szob­rok redőzete nem tiszta barokk, hanem a gótikából hagyományos sti­lizálás némi nyomait viseli magán. A két oltár átfestésének költsé­geit Forgách Zsigmond fedezte. — A Fájdalmas szűz oltárképe régeb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom