P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - Kiegészítő fejezetek - 1. A templom és a kolostor - a) A szécsényi kolostor középkori művészete
ahol a bedőlt tetejű templomokat „ruinen", „kirchenruinen" szavakkal szokta megjelölni. Mivel pedig a templom gótikus mivoltából ma már nincs más meg, mint a szentélyen kívüli hét támaszpillér, ezek méretadataiból kell következtetnünk az eredeti templom egyéb részeire. Tekintve az alaprajzi ábrázolást, meg a szentély szélességét (7'30 m.), azt kell gondolnunk, hogy eredetileg a hajó is ugyanilyen szélességben egyhajós volt s ebben az esetben az egész templom teljes hosszúságát a mai szentély hosszúságának kétszeresére kívánnák tenni az arányok. A mai hajó e méreteknél szélesebb és hoszszabb is. A templom eredeti magasságáról nem tudunk valószinűleges számadatot sem mondani, a szentély magasságát sem tudjuk megmérni, mert az eredeti templompadló mélyebben volt, bizonyítéka a gótikus sekrestye ma is mélyebben levő pablószintje. Egy adatot azonban mégis szolgáltat a templom magáról, t. i. a mértékegységet, melyet építői használtak. A gótikus építészek ugyanis a régi római lábmértékkel mérték (0.295 m), csakhogy ennek vidékenként más és más volt a konvencionális hossza. 2) Ha a templom mai szentélyszélességét (7'30 m), eredetinek vesszük, akkor ez, egy lábat 0'29 m-rel számítva adna ki éppen 25 lábat. Tehát a következő lábmértékek jöhetnek számításba : a római láb : 0'295 m, a badeni = 0'29186 m, a hannoveri — 0'292 m, az oldenburgi = 0'2959 m, és a bajor = 0*2919 m. 3) A további útmutatást már a sekrestyében kapjuk meg. Itt a központi pillér fejezetének magassága szintén 0"29 m. A sekrestye egyik irányban 7*60 m. hosszú, másik irányban 7'50 m széles, ez megfelelne 26, illetve 25'5 lábnak, mivel azonban valószínű, hogy a tervező egész lábakban tervezte ki az alapnégyzet dimenziót, amelyek a mostani vastag vakolatréteg miatt pontosan nem mérhetők le, ne keressünk bennük bizonyítóerőt, hanem keressük a magassági méretet k. ü. 26X26 láb alapterülethez. Ennek, a gótikus időkben szigorúan vett arányok szerint 21 lábat kellene kitennie. Megmérve pedig a magasságot a mai padlótól a boltgerinc találkozásokig kapunk 5'60 m.-t, de itt pontosan meg tudjuk mérni az eredeti padló szintjét is, az épen maradt és a mai padlóból kiásható központi pillérlábazat talppontjából, amely 0'53 m.-rel mélyebben van a mai padló alatt. A sekrestyebolt eredeti magassága tehát 613 m. lehetett, ha ezt elosztjuk 21 lábbal, kapunk 0*2919 m.-t. azaz pontosan a bajor lábat. Ennek a bajor lábnak, illetve hüvelykrészeinek adatai a sekrestye egyéb méretein is észlelhetők. Mivel a legpontosabb méretekben is könnyű csalódni a kövek sérült volta miatt, csak annyit állapítunk meg, hogy a sekrestyének s így természetesen a gótikus templomnak is az építője, nem a bécsi, nem is a francia vagy angol lábat használta, hanem valamelyik német építőiskola — valószínűleg a bajorlábmértékét. A mai sekrestye négyzetes alapterületéből önként kínálkozott a boltozat sugaras elrendezése egy központi pillérből kiindulva. Ez
