P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - Kiegészítő fejezetek - 1. A templom és a kolostor - a) A szécsényi kolostor középkori művészete
igyekezett annak mélyére hatolni, benne nemcsak vigasztalást de örömet is nyerni a földi nyomorúságok ellen, s ahogy a kereső lélek lassanként rátalált a skolasztika igazságai mellett a misztika gyönyörűségeire, úgy emelkedett, magasodott az ég felé a templom is, tűnt el belőle a nehézkesség, s vitte magával az imádkozó lelkét is föl felé : Isten felé. Ily gondolatból született meg a csúcsíves vagy gótikus építkezés, ott, ahol a cluny-i bencés reformgondolat, meg a ciszterci misztika kisarjadt : a mézajkú Szt. Bernát hazájában. Innen terjedt el a szélrózsa minden irányában. Hazánkba is eljutott, a ciszterciek hozták épp abban az időben, mikor az assisi szent, a mage dalos lelkét templom restaurálásokba önti. Természetes, hogy ez ifjú szent követői, diadalútjukban, telehintik a földet a keresztény alkotnivágyás e kimeríthetetlen változatú, tökéleíesebbnél-tökéletesebb egyedeivel, hiszen a gót stílus minden atomjában mintha csak Szt. Ferenc tűzlelke lángolna a Jóságos Atya felé ! A gótikánál tökéletesebbet a mai napig sem alkotott a keresztény lélek, de változatosabbat sem ! A gótikában már a kereszténységnek — nemzeti differenciáltságot átfogó — összetartó ereje is működik : a Provance-i színes képzelet, a Bretagne-i mélységes hit, a normán merészség, a germán számítás, az olasz tűz, az angol kitartás, egyformán megtalálja benne a maga feladatát, formanyelvét. Olyan a csúcsíves építőművészet, mint a természet színpompás virágszőnyege ; alkotóelemeiben is bámulatot-keltő, nemcsak összhatásában. A műalkotás minden porcikájában emberi munka, veríték, az anyaggal folytatott küzdelem van, ezenkívül pedig eszme, gondolat, ízlés. Mindez bele van rejtve a műalkotásba, belőle tehát — némileg legalább — ki is lehet olvasni. Különösen akkor szorulunk rá arra, hogy a kövek titkaiban igyekezzünk olvasni, ha más felvilágosító forrásaink a műalkotás keletkezési körülményeiről nincs. így vagyunk a szécsényi kolostorral is. Alapítási évén kívül alig tudunk valamit, ez pedig nem föltétlenül lelenti az építés évét is. Jelen esetben sem. A ma is meglevő szécsényi műemlékek nem a kolostor első alapításának idejéből 1332-ből valók. Épp ezért kíséreljük meg a kövek megszólaltatását. Az első pozitívum a mostani műemlékekről, egy alaprajz, amely az eredetileg Szí. Ferenc-rendi kolostort várrá átalakítva ábrázolja. A térképet olasz származású hadmérnök :Turcko Julio rajzolta 1570 táján ;*) feladata az volt, hogy a vár falainak pontos méretét és fekvését adja, nem pedig az, hogy a vár belsejéről is tájékoztasson. Épp ezért pontos felmérések alapján jelzi a falakat és bástyákat, az ezeken kívül levő árkot (gramb), hidat (prükhen), a belterületen azonban csak vázlatosan jelzi a lakható részeket (wonung, platz, kirihchen). A templom belső falát is csak azért rajzolja, hogy a külső falon látható támaszpillérek magyarázatát adja. Maga a rajz tehát arról sem ad felvilágosítást, hogy a gótikus épületek közül mi volt még meg 1570-ben. Hogy a gótikus templom még ép állapotban ehetett, ezt feltételezhetjük ugyanezen hadmérnök egyéb rajzaiból,