P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - Kiegészítő fejezetek - 1. A templom és a kolostor - a) A szécsényi kolostor középkori művészete

Ii. RÉSZ. Kiegészítő fejezetek. A templom és a kolostor. a) Dr. Pataki Vidor a gótikus templomról és a sekrestyéről. — b) A templom belseje ; oltárok. — c) A sekrestye felszerelése ; miseruhák ; egyházi edények. — d) A templom kriptái. — e) A torony. — f) A kolostor. — g) A könyvtár. A századok hullámzásai szemlélése után a történelmi részt néhány fejezettel kiegészítjük. — A részletkérdések értékben nyernek, ha külön összegezve adjuk elő. Elsőnek közöljük — hálás köszönetünk tolmácsolása mellett — Dr. Pataki Vidor, cisztercita tanár úr, az egri vár országoshírű. kutatója tanulmányát, melyet a szécsényi ősi templomról és sekrestyéről írt. /a) A szécsényi kolostor középkori művészete. Az emberi művelődés lépcsőzetes fejlődése folyamán, a teremtménynek a Teremtőhöz való viszonya különféle harmonikus megoldást talált a középkori templomok alkotásainál. E különböző megoldások az egyes stílusok. A román stílusú templom nehézkes szilárdsága, földre nyomottsága nemcsak az emberi léleknek a gyarló testhez kötött voltát fejezi ki, de az Istenbe vetett mélységes bizalmat is az üdvözülés elérhetése irányában. Lehetetlen nem éreznie a modern embernek is — ha román templomba lép — a hit biztonságát, az az üdvözülhetés reményét, az isteni rendelés komoly fenségét, a hittitkoknak súlyosan nemes voltát ; amint ez a templom szilárd, megingathatatlan, oly biztos a benne imádkozónak meghallgattatása 1 De amiként az ismereteiben gyarapodó középkori lélek nem állt meg a vallás fenséges parancsainak egyszerű elhivésénél, hanem