P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
csény völgyében már gyülekeztek is a nógrádi csapatok, mire az új rendelkezés érkezett. Vájjon taktikából csupán, vagy pedig szükségből kellett más vidéket választani ? Rákóczi új rendelkezésében csak annyit jelez: „bizonyos kiváltképen való okokra nézve ..." Az akkor írt levelekből az okot abban véljük fellelni, hogy Buda körül az osztrák csapatok kezdtek ez időtájt operálni, ellenséges hadnak közelbeni táborozása pedig befolyásolta volna az országgyűlés nyugodt menetét. 51í í) Ezért hívta Rákóczi Szécsénybe össze az országot és rendeket. Szeptember elsején Nyitrán voltak, még az érsekkel, innen írt levelet Eszterházinak. Szept. 2-án már Érsekújvárról írt Eszterházinak. — Nagyod, Visk, Tompán át vették utjukat. 6-án Balassagyarmatra, 7-én Szécsénybe érkeztek. Miképpen fogadták, hiányzanak a feljegyzések. Azon idő lelkiségét ismerve feltételezhetjük, hogy a kolostor lakói, a házfőnök és tartományfőnök élén vonultak ki a dicső Fejedelem fogadtatására. Márky Sándor kiváló Rákóczi életrajzában azt mondja,hogy Rákóczi Szécsényben „a várba szállott". Ezzel ellentétben felfogásunk, meggyőződésünk az, hogy nem szállott a várba (melyet annakidején — mint láttuk — leromboltak), hanem a kolostorba. Mestere, Bárkányi által rendbehozott kolostornak magányában készült a nagyjelentőségű országgyűlésre. Közel a szentélyhez . . . Az országgyűlés után 60 évre a kolotor történetírója megtalálta az 1705. év bevétel-kiadási naplóját. És ebben arra az érdekes és sokatmondó adatra talált, hogy a gyűlés után Rákóczi Fejedelem a kolostornak alamizsna gyanánt 160 forintot adott. Később még kétízben ment Szécsényen keresztül a Vezérlő Fejedelem s volt rövidebb időre a kolostor vendége, amikor szintén 60—60 forintot adott át a kolostor házfőnökének. Ezen alapos indokot támasztja alá a szent hagyomány, mely meg is állapítja a Fejedelem lakosztályát a gótikus teremben. A Vezérlő Fejedelem szentelte meg tartózkodásával a török bég által megszentségtelenített gótikus termet. A teremnek a szentély felé eső oldalán a falban vakablak állott (azon a helyen, hol néhány évvel ezelőtt a szentély felé átvágták a falat), melynek babérkoszorút ábrázoló rajzán idős szécsényi emberek még betűket (P. r. o. L. i. b. e. r. t. a. t. e. ?) véltek olvasni. Rákóczi nemcsak azért szerette a ferenceseket, mert egyik kedves nevelője a rend tagjai közül került ki, hanem főleg azért mert általában a ferencesekben a hazaszeretet apostolait látta, akik kezdettől a Fejedelem oldalán állottak. Thaly írja : „Általában a ferencesek olyan lelkes Rákócziánusok voltak, hogy közönségesen „kuruc-barátoknak" nevezték." 01 4) Azonban mégis akadt kivétel. És éppen Szécsénybe érkezése alkalmával kellett neki ilyen kivételes ügyben keményebb lépésre szánnia magát. Nemrég még a kecskeméti kolostornak menedékleveket adott, 01 5) de időközben ott házfőnökváltozás történt. P. Nagy János került oda, kinek életére e fejezet végén visszatérünk. A nagytehetségű P. Nagy János, kit hitéért s királyhűségéért a törökök kegyetlenül megkínoztak, a Rákóczi oldalára szegődött Kecskemét lakóinak gondolkodását megváltoztatta és a várost a királynak megnyerte.
