P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
Azonban a kuruc-seregek elfoglalták Kecskemétet. Rákóczi uton volt Szécsény felé mikor a kecskeméti eseményekről értesült. Szécsényből írt P. Nagy János ügyében. Miután nagy tiszteletben tartotta a rendet, joggal tételezhetjük fel, hogy a tartományfőnöknek, vagy házfőnöknek előbb tudomására hozta a történteket s a történendőket. A történelem későbbi eseményeiből látjuk, hogy Wiebera tartományfőnök Nagy János páterrel szembeni eljárását felülvizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy jogtalanul járt el Nagy Jánossal szemben. Alighanem Szécsényben kezdődött Wiebera és Nagy János közt az első szereplés, amennyiben Wiebera helyeselte a Vezérlő Fejedelem eljárását. Rákóczi ugyanis érkezése után még aznap hét levelet írt Szécsényből. Az első levelet Károlyinak küldte, melyben P. Nagy János ügyét intézi el: „Szűcs Farkasról azok compareáltatván, amelyekről Kegyelmed tudósit : statuáljon példát Kegyelmed. Akármi uton-módon páter Jánost Kegyelmed expediálja Szendrőben : mivel ilyen állapotban a klastrom nem klastrom". 01 6) így nem írt volna Rákóczi, ha ferences részről nem bíztatják . . . Mialatt a nagy sátort és a Fejedelem sátrát készítették, a sekrestye feletti gótikus teremben lakott Rákóczi. Azóta viseli a „Rákóczi terem" nevet. Itt szokta időközönként a megye Rákóczi-ünnepélyét tartani. A legutóbbi emlékünnepen e helyen mutatott rá Jeszenszky Kálmán, balassagyarmati prelátus-plébános, azóta esztergomi kanonok, a megye illusztris szónoka, szentbeszédjében arra a nevezetes körülményre, hogy a gótikus ívek alatt, a kolostor csendjében, a szentély, tabernákulum szomszédságában erősbödött a Fejedelem hivatása, itt nyert erőt a csüggedés ellen, de egyben itt nyert erőt arra is, hogy az áldozatosság egyenes útján maradjon, és ne engedje magát királyi korona ragyogása által elkábítani . . . Bercsényi a Szécsény felé vezető úton faggatta Rákóczit jövő tervei felől. De Rákóczi kijelentette, hogy ő csak mint magánember óhajt az ország szolgálatában állani. Ez időben kezdtek hangok hallatszani trónfosztásról és Rákóczinak királlyá való kikiáltásáról. Rákóczinak lelke távol állott ettől a gondolattól és a gótikus boltívek alatt, a töröklakta teremben leginkább talált mély gondolatokat, melyekkel alátámaszthatta nemes felfogását. A gótikus teremben készült, tervezgetett és imádkozott. Kemény jövő előtt állott. Szécsény jobb jövővel kecsegtette. De őreá szenvedés, kálvária várt . . . Költőket ihlet meg a történelmi időket látott gótikus terem ívezete.' 1 ') Az országgyűlésre külön készítettek sátort a Vezérlő Fejedelemnek, mely mellett a hatalmas országos sátor állott. Folytatólagosan következtek a rendek, főurak sátrai, aztán végig a réten Pőstény helységig húzódott a katonaság sátortengere. így helyeződött el a város alatt elterülő réten, az ú. n. „borjú-páston" (pázsit), a kuruc országgyűlés. Az országgyűlésen megjelent 6 püspök, számos prépost, apát, szerzetes-elöljáró, világi és szerzetes pap; 30 főúr, 25 vármegye kiküldötte.
