Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

XI. Könyv. A magyarországi ferenczrendüek működése az irodalom, építészet és művészetek terén

virtutum, elogiorum Deiparae virginis» czímmel. A rettenetes belháborúk miatt azonban müvei kéziratban maradtak.

1 Agricola Frankó Kristóf, a salvatoriánus csoport hivatalos történetírója. 1661-ben Szakolczán lépett be a szerzetbe s meghalt 1687 június 15-én a sebesi kolostorban. 1665-ben szentelték fel s mindjárt Kassára telték német igehirdetőnek. Azontúl is nagyobbrészt német igehirdetőnek alkalmazták Felső-Magyarországon.

2 1675-ben Fülöp András provinciális rendeletére fogott hozzá a provincia történetének megírásához s művének ezt a feliratot adta: «Liber de origine et progressu almae provinciáé Hungáriáé sanctissimi Salvatoris F. F. Minorum s. P. Francisci reformatorum recenter descriptus, auctus et nonnullis figuris emblematicis exornatus». E mű elsőrésze természetesen nem eredeti, mert szórói-szóra átírja Szálkái és folytatóinak krónikáit, de az 55-ik laptól kezdve rendkívül fontos adatokat tartalmaz a provincia 1672—78 évi viszontagságaira nézve. Mivel egy kissé festeni is tudott, kéziratát egypár (művészi szempontból elég gyarló) jelképes betűvel és alakkal is díszítette. Sajnos, müvét 1678-ban abban hagyta.

3 Hueber Vitos salvatoriánus saját szerzetestársainak irányítására, kétségeiknek eloszlatására Szent Ferencz szabályait magyarázta meg s könyvét 1699-ben kinyomtatta Bártfán. Hueber a salvatoriánus bölcseleti és hittudományi iskolákban tanult s a hittudományokat Kassán tanulta 1682-ben, 1686-ban szentelték fel s 1685-tól kezdve mindig, mint hittudományi és bölcseleti előadó járt egyik kolostorból a másikba, Szakolczától kezdve Kassáig. 1696-tól kezdve Fenesi György egri püspök tanácsadója volt. Neki ajánlotta s bizonyára az ő költségén nyomtatta ki : «Expositio et dilucidatio spirituális, theologica et literalis duodecim capitum regulae s. Francisci» cz. művét. Meghalt 1704 ben Körmöczbányán.

4 A XVII. század második felében a mariánusok közül is írtak egynehányan latin műveket. Ilyenek voltak Pobjeczki Gellért és Babcsánszki Ferencz. 1 Közgyűlési határozatok és Blahó Vincze jegyzetei a gyöngyösi levéltárban. 2 Közgyűlési határozatok. * 3 Kézirata a szolnoki konventben, Durnyi Boldizsár szives közlése. 4 Blahó V. jegyzetei a gyöngyösi levéltárban és Szabó-Hellebrant i. m. II. 1949. sz.