Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

De Frangepán Isota 1526 után nem maradt mindig özvegy Perényi Istvánné, hanem 1532 táján újra férjhezment I. Ferdinánd nagyhírű, roppant gazdag hadvezéréhez, Serédy Gáspárhoz. 1 Ennek udvarában azonban Perényi Istvántól származott fiai : Mihály és Ferencz rossz nevelésben részesültek. Nem csupán a hadviselés és a vagyonhalmozás terén látták mostohaatyjuk erőszakos, gonosz példáját, hanem átvitték az önkényt a vallási térre is. Kivált veszedelmes társaságba keveredett Perényi Ferencz, mert első nejének, Serédi Anasztáziának halála után, 1554 táján, Bebek Katalint, a hitújító Bebek Ferencz leányát vette nőül. 2 Ennek következménye volt, hogy 1556-ban Perényi Ferencz elszakadt Ferdinánd királytól és apósával együtt János Zsigmond pártjára állt át. A pártütők mérgével rohant tehát a szőllősi kolostorra s ott a szerzeteseket megölte vagy elkergette, Capistranói Szent-János testét pedig összetörve egy kútba dobatta. A következő évben, 1557. okt. 15-én Ferdinánd seregei a nagyszőllősi kastélyt elfoglalták, 3 Perényi Ferenczet feleségestől együtt fogságba ejtették, de ez az elpusztult kolostoron már nem segített. Maguk a nagyszőllősi lakosok azonban ragaszkodtak a kath. valláshoz s azért a salvatoriánusok közgyűlése 1558-ban ide­rendelte Szántai Andrást igehirdetőnek, 1561-ben pedig Perényi János udvarába küldte udvari káplánnak Kolozsvári Pált. 4 Csaknem egy század múlva, Perényi György fiai a katho­likus vallásra visszatérvén, szerették volna e vallás igazságait Ugocsamegyében is ismertetni, terjeszteni, részben pedig őseik igazságtalanságát jóvátenni. 1651-ben György egyik fia, IV. Ferencz már úgy rendelkezett, hogy őt a ferenczrendűek szakolczai temp­lomában temessék el. 5 Ugyanez évben a többiek felajánlották a salvatoriánusoknak az egykori szőllősi, s a XVII. században Kankóvárnak hívott kolostor romjait. A provincia ez évi köz­gyűlése Szegedi Mihály volt provinciálist bizta meg azzal, hogy nézze meg a volt kolostor romjait. Ha a jelentés kedvező 1 V. ö. Barabás : A Frangepán-család oklevéltára. II. 199—206, 300—04, 316—18, 378, 384, 465. 2 V. ö. Nagy Iván : Magyarország családai. I. 261. 3 Istvánffy : De rebus Ungaricis lib. XX. 4 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 524, 527. 5 Tört. Társ. 1896. 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom