Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

nem sikerült és Fehéregyházáról 1648-ban vissza kellett vonulni, a provincia tagjainak száma szépen gyarapodott, még pedig termé­szetesen inkább magyarokkal, mint bosnyákokkal. Hozzá még a szerzetbe lépett magyarok tanultság, műveltség és vallásosság dolgában is felette állottak a bosnyákoknak. A belépett magyarok közül említettük már Jegenyeit. Vele egyidöben, 1644-ben öltözött be a fehéregyházi kolostorban Mar­tonosi Márton. Ezek tehát ott Fehéregyházán Domokos Kázmér guardián lelkesítő szaván és példáján nevelkedtek. Közülük Mar­tonosit 1646. július 14-én Bákó városában, mint székhelyén pappá szentelte Bandini Márk martianopolisi érsek, Oláh- és Moldva­országok apostoli helytartója. 1 Jegenyei Ferencz, mint láttuk, Viterbóban, majd Rómában tanult és ott szentelték pappá. Mint kész pap lépett be a szerzetbe Pálfalvi Péter, volt plébános. 1648. szeptember 17-én vette fel Szent-Ferencz ruháját, még pedig bizonyára földije, Jegenyei Ferencz példáján buzdulva és Domokos Kázmér biztatására az oláh eredetű, de Jegenyén szü­letett és ott római katholikus vallásban nevelkedett Kajoni János. > Követték ezeket 1650-ben a Csip-Taplóczán született s azért rendesen Taplóczai Istvánnak hívott Görög István, 1651-ben Delnei Imre volt világi pap, Dóczi György és Oláhfalvi Balázs növen­dékek. 2 Ezek után méltán várhatták a magyarok, hogy a provincia kormányzásában nekik is részt adjanak. Ámde, mint láttuk, 1653-ig a magyarok legfeljebb csiksomlyói guardiánok lehettek. Ezenkívül a bosnyákok miatt a szigorúbb rendtartást se lehetett a provincia belső életében megvalósítani. Szalinai halála után Imotai Simon nevű bosnyák ferencz­rendű vette át Mikházán társainak vezetését. Mivel Rómában még nem voltak jól téjékoztatva az erdélyi ferenczrendüek állapotairól, Imotai Simon kivitte, hogy 1653-ban, Magonovics őri hivatala lejáróban lévén, őt nevezték ki látogatónak és a közgyűlési ve­zetőbiztosnak. E felhatalmazás erejénél fogva Imotai Simon 1653-ban Csiksomlyón közgyűlést tartott. Erre a mikházi guardiánt és 1 Registrum literarum a csiksomlyói konvent levéltárában. 61. 2 Újfalvi Albert feljegyzései a csiksomlyói konvent levéltárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom