Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

E hivatalának gj^akorlásában szüksége lett volna az erdélyi fejedelem támogatására. Ezt azonban nem egészen nyerte el, mert I. Rákóczy György ö ellenében pártfogása alá vette a Háromszéken lakó és házasságban élő katholikus papokat. Ezek tehát nem akartak neki engedelmeskedni, söt még azt se akarták megengedni, hogy azon a vidéken nőtlen katholikus pap állomást kapjon. Az 1647 áprilisban tartott országgyűlésen a katholikus főurak űjra kérték a fejedelmet, adjon olyan parancsolatot, hogy az összes katholikus papok Szalinaitól függjenek. I. Rákóczy 1647 április 20-án el is rendelte az összes hatóságoknak, hogy Szalinainak az ő hivatala gyakorlásában segítségére legyenek; a házas papoknak is parancsolta, hogy Szalinait elöljárójuknak ismerjék el s az egy házasságbeli dolgon kívül tőle függjenek, de mivel levele végén megtiltotta, hogy a házas papokat javadalmuktól megfossza,

1 Szalinai ezzel nem sokat ért. 1648-ban pedig I. Rákóczy György követelésére a fehéregyházi kolostort oda kellett hagyni. Ezek lassan-lassan annyira elkedvetlenítették Szalinait, hogy 1650-ben az apostoli helytartóságról lemondott. Lemondásának bejelentésével Miklós bosnyák atyát (alkalmasint Magonovics Miklóst, az új őrt) bizta meg s e \égből őt Rómába küldötte. Kérte egyúttal, hogy az apostoli helytartóság helyett a küldöttségi előljáró (praefectus) tisztét ismét ráruházzák. Kérését teljesítették és 1650. július 4-én kinevezték őt öt évre praefectussá. Azzal okolták meg e kinevezést, hogy Szalinai érti az erdélyiek nyelvét és jó barátságban van a máskülönben eretnek fejedelemmel és a többi nagy urakkal.

2 A praefectussággal összekötött teendők végzésére Szalinai jónak látta Erdély fővárosában, Gyulafehérvárott, házat szerezni. Azért elküldötte oda Domokos Kázmér atyát és 1652. február 25-én 100 forintért megvett egy házat a tövisi utczán.

3 Ezután nincsen többé emlékezés Szalinairól s 1653-ban már olyan esemény fordult elő az erdélyi ferenczrendűek körében, ami Szalinai életében nem történhetett volna meg és ami 14 évi belső viszálynak, sokszor csúf veszekedéseknek vetette el magvát. Az 1640—53. években, bár Nyújtódon a kolostor alapítás 1 Történelmi Tár. 1911. 246. 2 Losteiner. Annales. II. pars. 260. Registrum literarum. 43. 3 A ferenczrendűek kolozsvári levéltára. Loculus 25.