Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

csaknem teljesen fejetlenek voltak. Bethlen Gábor idejében Erdély­annyira különálló fejedelemség lett, hogy a magyar királytól ki­nevezett, de se Erdélyben, se Rómában el nem fogadott erdélyi püspök ott joghatóságot nem gyakorolhatott. Pázmány Péternek és a többi magyar püspököknek abbeli törekvései, hogy Erdély legalább egyházi téren legyen az egységes magyar királyság része, hiábavalók voltak. Az apostoli szék ennélfogva Erdélyt, mint olyan területet, ahol rendes püspöki hatóságot gyakorolni nem lehetett, a hitter­jesztő-bizottság (Propaganda fidei) alá rendelte és apostoli elöl­járókkal vagy apostoli helytartókkal (praefectus aut vicarius apostolicus) kormányoztatta. Szalinai Erdélybe jővén, igyekezett az erdélyi katholikusok­nak ügyét az apostoli székkel szemben rendezni. Összeköttetései által, mint láttuk, kivitte, hogy itt «apostoli küldöttséget» (missio apostolica) állítottak fel s annak elöljárójává (praefectus) őt ne­vezték ki. Ez előljáró osztogatta az alkalmasoknak talált papok­nak a felhatalmazást a hívek feloldozására, ő állított, ahol szük­ségesnek mutatkozott, új lelkészségeket, iskolákat, ő tett jelentést a katholikus vallás állapotáról stb. 1640. márczius 29-én a hitterjesztő-bizottság a küldöttség praefectussává megint Szalinait nevezte ki. 1 S mivel ekkor Szali­nai már az erdélyi stefanila-provincia őre volt, ez volt az első lépés arra, hogy a praefectusság az erdélyi ferenczrendüek őri tisztségével állandó kapcsolatba jöjjön. Mint praefectust hívja fel a hitterjesztő-bizottság 1641. május 18-án Szalinait, járjon közbe az erdélyi uraknál, a fogságba ve­tett munkácsi görög-katholikus püspök kiszabadítása végett. 2 Mivel ekként mind a római apostoli széknek, mind az erdélyi katholikus főuraknak tetszését megnyerte, 1642 elején kinevezte őt a hitterjesztő-bizottság Erdély apostoli helytartójává. Ezáltal ő lett az erdélyi katholikus papság feje és igazgatója. Ez év február 22-én Mikházán írt levelében alázatosan jelenti a hitterjesztő-bízottságnak, hogy e terhet, míg más alkalmasabb embert nem találnak, elvállalja. 3 1 Registrum literarum a csiksomlyói konvent levéltárában. 43, 46. 2 Hodinka: Okmánytár a munkácsi püspökség történetéhez. 100. 1. 3 Acta Bosnae. 439.

Next

/
Oldalképek
Tartalom