Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
III. könyv. A Stefanita-őrség
hogy a régi pápa határozatát az új könnyen megváltoztatja. De mivel akkor Erdélynek rendes püspöke nem volt s így Erdély egyházi főhatóság tekintetében a hitterjesztő nagy bizottság (Propaganda fidei) alá volt rendelve, a pápa e bizottságot kérdezte meg. Ez pedig a bosnyákok kérelmét visszautasította. Zágrábi tehát eredménytelenül tért vissza. 1646-ban Szalinai és társai Gábor nevű társukat küldötték Rómába és ismertették kérésüket, hogy őket az observansokhoz helyezzék vissza, azt vetvén okul, hogy Erdélyben nem élhetnek meg alamizsnakérésből, tehát az ingatlanokra rá vannak szorulva. Ekkor hosszasan tárgyalták a különböző római bizottságok és hivatalok e kérdést. Utoljára az egész tárgyalások eredményét a pápa személyes döntése alá bocsátották. A pápa most is a hitterjesztő bizottság véleményét fogadta el, ez pedig összeegyeztethetetlennek tartotta az ingatlanok szerzését Szent-Ferencz szándékával s 1645. október 15-én kimondotta, hogy az erdélyi őrségnek meg kell maradni a javított, szigorúbb rendtartásban. Juguli, a hitterjesztő bizottság titkára, egy héttel később kelt kísérő levelében megmagyarázza a bosnyákoknak, miért nem lehetett e kérdésben nekik engedni. «Milyenek lesznek utódaitok, ha ti azokra a könnyű és kényelmes élet példáit hagyjátok? Ti most réteket, szántóföldeket, szöllőskerteket, malmokat és jobbágyokat óhajtotok, azok pedig majd mit kívánnak egyebet, mint várakat, fényes palotákat és terjedelmes uradalmakat?! Ünneplitek Bernardint, Capistranói Szent Jánost, Márkái Jakabot! Ámde ezeket a szegénység vitte mennyekbe. Ezeknek a nyomdokait kell nektek követnetek.» Mindössze azt az engedményt adta meg az erdélyi ferenczrendűeknek a hitterjesztő bizottság, hogy az egyévi szükséges gabonát, főzeléket, bort s egyéb élelmiszert, valamint a pénzbeli adományokat egyfolytában (pl. ősszel) össze lehetett gyűjteni s azokat az őrtől kijelölendő gondviselőnél (syndikus) elhelyezni és e gondviselő adjon abból időnként a szerzeteseknek, valamint a kínt járó igehirdetőknek annyit, amennyire szükségük van. 1 Mennyire ragaszkodott e hitterjesztő bizottság ahhoz, hogy az erdélyi őrség a szigorúbb rendtartású provinciánál- maradjon, mutatja Jegenyei Ferencz esete is. 1 Győrffy i. m. 18—21. 11.
